Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

174 Józsefet, Dergesz Ferenczet, Csánvi Pált e's Czmerle Pált egyenként 4 hónapi fogházbüntetésre ítélte. A kiszabott szabadságvesztésbüntetésből a szenvedett vizsgálati fogság által mindegyik vádlottnál 3 hónapot kitöltöttnek vett; végül vádlottakat az eljárási költségekben egyetemleg, a rabtartásiakban pedig fejenként elmarasztalta. A károsult feleket kártérítési igényeikkel a polgári perútra utasította. Ezen ítéletnek alapul a következő tényállás szolgált: 1883. évi augusztus 26-án Somogy megye Berzencze községében Csánk János korcsmája előtt éjjeli 10 és 11 óra körül nagyobb néptömeg sereglett össze, melyhez kevéssel később a korcsmában levő vendégek is csatlakoztak. Ezen néptömeg a zsidónóta hangjai mellett és „üsd & zsidót!" kiáltások közben a Babóchay-utcza felé vette útját és haladása közben Kaufmann Samu, Kremsier Adolf, Prager Salamon és özvegy Dorner Józsefné, kivétel nélkül zsidó-lakosok házai ablakait betördelvén és néhány helyen az ablak-rámákat is Össze zúzván, egyenesen Funker Sándor, szintén zsidó-lakos háza felé tartott. Ugyanitt a botokkal felfegyverkezett tömeg Funker Sándor szállásának ajtaját erőszakosan betörte és nevezettnek lakásába behatolt; ezután pedig az ott jelenlevő Funker Sándor személyét is megtámadta és életveszélvesen fen\ égette, sőt tettlegesen is bántalmazta ; nagyobb veszélytől Funker Sándor csak az által menekült, hogy Tibold Vilmos, a tömeg egyik tagja, a felindult tömeget a bántalmazások folytatásában megakadályozta és Funker Sándort kezeik közül kiszabadította. A tömeg ezután a Kaufmann J. S. czég üzletéhez tartott s a kapun s udvaron, illetőleg Kaufmann lakásán keresztül az üzletbe hatolva, az ebben levő kereskedelmi czikkeket k,özzsákmány tárgyává tette s az el nem vihetöt összerombolta. Éjféltájban a tömeg féktelenségével önként felhagyva, a csend Berzencze községben hatósági közeg közbenjötte nélkül ismét helyreállott. A közreműködők közül lázadás büntette miatt, valamint a Kaufmann boltjából való ingóságok jogtalan eltulajdonítása által elkövetett lopás büntette, illetve vétsége miatt elitéltek részben önbeismerésük, részben tanúvallomások alapján ítéltettek el. A lázadás bűntettének vádja alól felmentett Patasics György vádlottra vonatkozólag az elsőfokú bíróság ítélete következőleg van indokolva : Patasics Györgyöt első sorban Funker Sándor terheli, ki hangja után ennek személyében véli felismerni azon egyént, ki őt hátulról megütötte, midőn szállásából az utczára menekült ; Funker Sándor ezen terhelő vallomását némileg támogatja Horváth Liszka, ki állítólag látta, hogy Patasics György csakugyan megütötte Funker Sándort. Ez utóbbinak vallomásából kitetszöleg azonban Patasics György személyének felismerése nem a közvetlen megszemlélés, hanem csak vélelmen alapszik. Horváth Liszka vallomása pedig a végtárgyalás eredményéhez képest nem bír az igazmondás azon jellegével, melyből Patasics György bűnösségére megnyugtató birói meggyőződést meríteni lehetne. A b u da p e sti kir. itélö tábla a következőleg ítélt: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék ítéletének Tibold Vilmos, Balog József és Kern Ferenczre vonatkozó részét, valamint azon