Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

173 azon felfogást támogatja, hogy ennyi szúrás valószínűséggel nem egy tettes által okoztatott; továbbá a házkutatás alkalmával több, gyanús foltokat mutató nagy kés találtatván vádlottak lakásáoan : az előbb kiemelt körülmények mellett valószínűnek mutatkozik, hogy a gyilkosság czéljából W. Jakabhoz betört lüntársak közül nem csupán egyik kezében volt kés és nem csupán egyik szúrta be kését W. testébe. Ezen felfogást erositi különösen azon körülmény, hogy a ködmön, melyen az országos vegyész is vérfoltot állapitott meg s melyre vonatkozólag az elöobi szakértők konstatálják, hogy a ködmönön a vérfolt környéke, ezen folt elhárítására kifejtett tevékenység folytán feldörzsöltetett, másodrendű vádlott tulajdona és ö maga sem állítja, hogy azt más valaki használta volna. Ezen adatok figyelembe vételével, másodrendű vádlott tettestársnak volt ítélendő. A büntetést illetőleg azon változtatással volt az elsőfokú biróság Ítélete helybenhagyandó, hogy miután A. Damaszkint is bűnhalmazat terheli s ebből egyik olyan bűntett, melyre a B. T. K. 92. § a szerint tizenöt évi fegyháznál kisebb büntetés nem állapitható meg, a B. T. K. 87. és 100. §§-ai alapján sem lehetett nevezett vádlott fegyházbüntetését rövidebb tartamra kiszabni. 62. A törvényszékek hatósági körébe tartozó ügyekben a vádhatározat jogérvényre emelkedése után az illetőség kérdése többé szóba nem jöhet, járt legyen el a törvényszék akár mint rendes, akár pedig mint ügybiróság. Ebből következik, hogy a törvényszék oly esetben, midőn a kivételes illetősége alá tartozó bűntettek miatt vádlottakat nem ezen bűntettek valamelyikében, hanem oly büntetendő cselekményben találja bűnösnek, mely nem a kivételes illetőség alá tartozik, nem köteles az ügyet rendes bírósághoz áttenni, hanem érdemleges határozatot hozhat. 1884. május 8. 3594. B. sz. Lázadás büntette miatt vádolt Tibold Vilmos és társai elleni bűnvádi ügyben a királyi igazságügyi ministeriumnak 1883. évi 46,027. sz. a. kelt rendelete folytán Kaposvárott tartott végtárgyalás alapján — a budapesti kir. törvényszék a B. T. K. 153. §-ába ütköző és a 355. §. szerint minősülő lázadás bűntettében bűnösöknek kimondott Tibold Vilmost két évi fegyházra és öt évi tartamra hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére; Balogh Józsefet és Kern Ferenczet a 92. §. alkalmazásával 9 —9 havi börtönre és 3-3 évi időtartamra és politikai jogaik gyakorlatának felfüggesztésre iiélte; ellenben a többi vádlottakat a lázadás bűntettének vádja alól felmentette; közülök azonban a B. T. K. 333. § ába ütköző s a 334. §. szerint minősülő lopás bűntettében bűnösnek kimondott Dudás Istvánt 6 hónapi börtönre és 3 évi tartamra hivatalvesztés és politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére s az imént idézett szakaszok alapján lopás vétségében vétkeseknek kimondott Szemovcsán Pált, Novagradecz Júliát, Hajdú