Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)
140 ratlanok rászcdésérc irányzott ámítást képez; mert habár az illető sorsjegyek utolsó húzása alkalmával a nagyobb nyereményt nem nyert sorsjegyek tulajdonosai mintegy 60 frtban részesülnek ; mindazonáltal vádlottak elhallgatván azt, hogy az ö megrendelési jegyeik vevőinek csak Y20 sorsjegyre levén joguk, azok a 13 frtért nem 60 frtot, hanem csakis 3 frtot kapnak; tekintve, hogy ezek szerint vádlottak a valónak tervszerű elpalástolásával, oly kilátások kápráztatásával kecsegtették a félrevezetett földműveseket és asszonyokat, mely kilátások magvalósulhatlanságát vádlottak jól tudták, de melyeknek felébresztése, fentartása és fokozása által hatottak az elámítottakra a czélból, hogy ezeket vádlottak tudomása szerint aránytalanul káros vételre hajlandóvá tegyék; tekintve, hogy vádlottaknak a nép előtt terjesztett azon előadása is, hogy a 13 frt lefizetése után a vevő kezébe jutó sorsjegyet az adóhivatal pénz gyanánt elfogadni köteles, — szinten saját tudomásuk szerint is valótlan állítás volt, mely által a tudatlanok még inkább megerősíttettek abban, hogy a kérdéses jegyeket állami értékpapíroknak tartsák, melyek minden perezben készpénzzé felválthatók ; tekintve, hogy ezen kiemelt és bebizonyított ténykörülmények, — számításba véve egyrészről vádlottaknak az üzérkedésben való nagy gyakorlottságát, másrészről a kárositottaknak — vádlottak előzetes tudomása szerint is, ily üzletekben teljes járatlanságát, — ravasz fondorlatot képeznek, mely alkalmas volt arra, hogy a kiemelt viszonyok közt a károsítottak tévedésbe ejtessenek, a mint azok tettleg tévedésbe is ejtettek; tekintve, hogy a károsítás fenforgása már fentebb kimutatva lévén, az pedig, hogy a panaszlók a kiemelt ténykörülményekben nyilvánult tévedésbe-ejtés által károsittattak meg, a fentebb kiemeltekből szintén kitűnvén, és e szerint a büntetendő csalás mindenik ismérve és különösen a csalás bűntettének a B. T. K. 381. §. 1) pontjában meghatározott esete megállapítva lévén : vádlottak ellenében a B. T. K. 379. §-a, illetőleg 381. §-ának 1) pontja alapján, még pedig tekintettel a cselekménynek többek elleni elkövetésére, — a B. T. K. 96. § ának megfelelöleg — a csalás bűntettének halmazata ki volt mondandó. Az alsó-megyi szálláson és Keczelen eladott megrendelési jegyek árusítása alkalmával vádlottakra nézve nem merült fel, hogy ott is Budapest elnökének, illetőleg ellenőrének adták volna ki magukat, azonban Zsember Ferencz, Fleisz Márton, Gyenizs Imre, Pállinkás István és Herczeg József eskü alatt kihallgatott tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy magukat ott is a magyar kormány küldötteinek állították-