Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

133 tekintve az idézett czikk megjelölt szakaszának második bekezdését, mely az első bekezdésben kimondott átalános, tehát mind tárgyi, mind alanyi elkülönítést, alanyi vonatkozásában még különösen is ismételve következően rendelkezik: »sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak« ; tekintve, hogy a községek rendezéséről szóló 1871 : XVIII. t.-cz. 2., 22. és 23 §§-ai, melyek a községek hatósági körét meghatározván, ezt a község belügyeinek a törvény korlátai közötti önálló elintézésében, és ezen felül a törvénynek és a törvényhatóságnak az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletei végrehajtásában körvonalozzák ; tekintve, hogy a község a törvény imént kiemelt rendelkezésénél fogva, a mennyiben nem magánjogi alany (1871 : XVIII. t.-cz. 102., 103., 104., 108., 109., 111. §§.): vagy közege a közigazgatási felsőbb hatóságnak, vagy pedig elsőfokú közigazgatási hatóság; de mindkét utóbbi minőségében a közigazgatás szerves tényezője; tekintve, hogy az idézett törvényezikk 69. §-ának rendelete szerint, s a következő szakaszokban meghatározott módon a község maga választja elöljáróit; tekintve, hogy a község belügyeire vonatkozólag a község elöljárói — tisztviselői — fölött a felügyeletet a községi képviselőtestület gyakorolja s azok ellen a 92. § második bekezdése szerint, tiszti vizsgálatot is elrendelhet, sőt — ezen ügyekre vonatkozó kötelességsértés miatt — az illető tisztviselőt, hivatalnokot, hivatali állásától fel is függesztheti; tekintve, hogy a felügyeleti jogban benrejlik a képviselőtestület azon joga és kötelessége, hogy a tisztviselő magatartását, eljárását, bizalmat érdemlő, vagy azt nem érdemlő voltát tárgyalás és határozat tárgyává tegye; tekintve, hogy az imént érintett tárgyalás és határozat mellözhetlen föltétele: hogy az ügy vagy följelentés vagy a képviselőtestület valamelyik tagja által indítvány alakjában terjesztessék a testület elé; tekintve, hogy a községi képviselőtestület sérelmes határozata ellen az orvoslás fenn van tartva az által, hogy némely esetekben a határozat csakis annak megerősítése után hajtható végre, más esetekben pedig, a többször idézett törvényezikk 27. §-a szerint a magát sértettnek tartott személy a felsőbb közigazgatási hatósághoz, ettől pedig a kormányhoz felebbezhet; tekintve, hogy a képviselőtestületnek felügyeleti jogából származó, valamelyik községi tisztviselő ellen bizalmatlanságot kimondó határozat alapjául a testület egy vagy több tagja által felhozott és a képviselőtestület, tehát a hatóság által valóknak elfogadott állitások valósága vagy valótlansága fölötti