Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

73 kosókat fogadott gazdája ellen, ki határtalan bizalommal személyét és vagyonát őrködésére bizta. Pitéli Mihályra a terhére rótt tulajdon elleni kihágás miatt a btk. 102. §-a alapján külön még pénzbüntetés is volt kiszabandó. Jóllehet mindhárom vádlott ellenében a btk. 96. §-ának megfelelő bűnhalmazat forog fenn, mindazonáltal a btk. 96. és következő §§. értelmében vett összbüntetés a halálbüntetés kiszabása folytán, ezúttal mellőzendő volt. A dr. Schvarczer Ferencz kárára elkövetett lopást illetőleg Spanga Pál beismeri, hogy 1882. év november 12-én Kállay József társaságában, esti 10 óra tájban a tett helyén megérkezvén, ugyanő a kerítésen át — és a villámhárítón felmászva, dr. Schvarczer Ferencz lakosztályába behatolt és az íróasztalban elhelyezett tárczából és különféle levélboritékokból 1400 frtot megközelítő pénzösszeget, 2 arany órát, 2 arany lánczot, 1 gyémántos és fehérköves gyürüt magával elvitt. Beismeri egyúttal Spanga Pál, hogy a lopott tárgyakból mintegy 700 frtot, egy arany órát és arany lánczot, valamint egy fehérköves gyürüt magának megtartott, — 600 frtot, egy arany órát lánczczal és egy gyémántos gyürüt pedig Kállay Józsefnek átadott. Spanga Pál cselekménye a btk. 333. és 336/3. §§. alapján lopási bűntettnek minősül. Kállay József a vizsgálat során szintén beismerte a tényállást ugy, mint azt Spanga Pál előadta. — A végtárgyaláson azonban Kállay József eddigi beismerését oda módosította, hogy nem tudta, miszerint Spanga Pál a kérdéses tárgyakat lopta, és tagadja, hogy vele lopás czéljából ment volna dr. Schvarczer Ferencz intézetébe ; azt állítván egyúttal, hogy azon hiedelemben volt, miszerint Spanga Pál, ki ugyanakkor rosz anyagi viszonyok közt volt, kölcsönkérés czéljából ment Schvarczer Ferencz intézetébe, hol azelőtt szolgálatban is volt — és igy azt hihette, hogy az érték, melyen osztozkodtak, kölcsönből eredt. A tények és fenforgó körülmények azonban teljesen megdöntik Kállay József tagadását és egyenesen bizonyítják állításainak tarthatlanságát. Kállay Józsefnek azon cselekménye tehát, hogy előzetes megbeszélés után, Spanga Pállal a tett helyére elment, Spanga Pált a kerítésen kívül bevárta és onnét eltávozván, a lopott dolgokon Spanga Pállal osztozkodott, — a btk. 69. §-ának 2. pontja alapján bünrészességet képez segédi minőségben. Berecz János az által, hogy vagyoni haszon miatt, ismerve a körülményeket, megszerezte azon zálogbárczákat, melyeken Spanga