Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

78 söt kijelenti, hogy a zár felnyithatása czéljáoól a Dorottya-utczában Wertheim-szekrények zárainak felnyitását tárgyazó útmutatót is vett. Midőn sikertelen maradt ez irányban minden törekvésük, Berecz János azon tervvel lépett elö, hogy legalább Mailáth György tárczáját meg kell szerezni s e czélból közvetlen támadást intézni Mailáth György személye ellen. Berecz János értesülvén Pitéli Mihály, Jávor János és társai részéről tervezett dolgokról, azonnal Pitéli Mihályt jelelte meg mint azon személyt, ki alkalmatos egyén lesz czéljaik elérésére, — Pitéli Mihályt szintén Berecz János avatta be a tervbe és ugy 1883. évi márczius hó 27-én a várból levezető iskolai lépcsőnél, valamint márczius hó 28-án Mailáth György lakhelyiségeiben — Spanga Pál és Pitéli Mihály vallomása szerint — Berecz János volt azon egyéniség, ki a tervezett bűntett végrehajtásának módozatait megállapította és a szerepeket kiosztotta. Spanga Pál vallomása szerint a Mailáth György-féle ügyben a végmegállapodás az iránt, hogy a cselekménynek meg kell történnie, 1888. évi márczius hó 22-én, vagyis nagycsütörtökön jött létre; ekkor ugyanis egy levélben értesítette Spanga Pált arról, hogy ö (t. i. Berecz) a Mailáth-féle ügyet immár elhatározta. Hogy Berecz János ugyanakkor Spanga Pálnak csakugyan levelet küldött, igazolják László Josefa és László Irma hit alatt tett vallomásaikkal. Eme körülmény is jelentékenyen emeli Spanga Pál e kérdésben tett vallomása őszinteségének értékét. Spanga Pál és Pitéli Mihály együttes vallomása szerint Berecz János ébresztette bennük a bátorságot, biztatván őket, hogy ura gyáva és igy mitől sem kell tartaniok. Ugyancsak a most nevezettek vallomása szerint a tervezett tett kivitelének minden módozatát Berecz János állapította meg. Minden körülmény tehát oda utal, hogy minden, a mi történt, ugy történt, miként azt Berecz János tervezte és kívánta. Hogy pedig teljesen befejezze müvét Berecz János és lehetlenné tegye azt, hogy a dolgok másként is fejlődhessenek, Spanga Pál és Pitéli Mihályra Berecz János az ajtót zárta. Ez által elzárta útját annak, hogy Spanga Pál és Pitéli Mihály visszariadva a tervezett tettől, esetleg elhagyhassák azon helyiséget, melyben a bűnök legnagyobbikát elkövetniök kellett. Berecz János ezen tényében a tettre történt rábírás a tettre való kényszerítéssel egyesül. Berecz János ismerte urát, tudta azt is, hogy ellentállás nélkül a tervezett tett végre nem hajtható és hogy ebből folyólag következni fog azon kemény elbánás, melyet olyannyira Spanga Pál és Pitéli Mihály lelkére kötött.