Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

58 32. 21. számú döntvény. „Valamely ingatlan dolognak egymásután két személy részére eladása, illetőleg átadása, ha e\ által a korábbi vevő által s\er^ett jogc\ímnek e\en ingatlanra való érvényesítése meghiusittatik, képe^-e büntetendő cselekményt és minőt?" (2754. B/1883. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a jogérvényesen eladott, azonban az eladó birlalatában, vagy telekkönyvileg az ö nevére bekebelezetten hagyott ingó, illetőleg ingatlan dolognak, ugyanazon eladó által vagy nevében és beleegyezésével más személy által, de az eladási és vevési szerződés jogszerű fennállása alatt és azzal ellenkező, tehát az elöbDi vevőnek beleegyezése nélkül eszközölt újabb, és igy jogtalan eladása, a mennyiben büntetendő szempont alá foglalható, csakis a vagyon elleni büntettek vagy vétségek egyikét és ezek között első rendben a csalás bűntettét, illetőleg vétségét állapithatná meg; tekintve mindazonáltal, hogy a csalás büntette vagy vétsége a B. T. K. 379. §-nak rendelkezése szerint csak az esetben jön létre, ha valaki oly cselekményt foganatosít, mely által más, az idézett §-ban meghatározott módon és azon czélból ejtetik tévedésbe vagy tartatik tévedésben, hogy a tettes magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, és ez által amannak jogtalanul vagyoni kárt okozzon ; tekintve, hogy az idézett 379. §-naíc a B. T. K. 75. §-ához való viszonyításánál fogva a cselekmény büntethetőségére még azon mellőzhetlen föltétel is szükséges, hogy az szándékosan követtetett légyen el; tekintve, hogy a mennyiben a büntető törvénykönyv 75. §-a második bekezdésében meghatározott kivétel nem forog fenn, a szándéknak a cselekmény mindegyik ismérvét át kell hatnia, vagyis a tettes tudatának és akaratának a büntetendő cselekmény mindegyik ismérvére ki kell terjednie; tekintve, hogy ebből kifolyólag a már eladott dolognak az eladó által, vagy ennek nevében és beleegyezésével, az előbbi szerződés fennállása alatt és a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül ismételt és ennélfogva mindenesetre jogtalan eladása esetében arra nézve, hogy ezen cselekmény ne csupán a magánjogi következményeket vonja maga után, hanem a büntetendő csalást állapítsa meg, a B. T. K. 379. §-ban meghatározott többi ismérvek létén, és az ezekre vonatkozó szándékon kívül a jogtalanul eladónak akarnia kell, hogy az előbbi vevő az ismételt eladás által jogtalanul kárt szenvedjen, az eladó pedig ez által jogtalanul vagyoni hasznot nyerjen; tekintve, hogy az ismételten eladónak az ismételt eladás