Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

59 idején fennálló oly vagyontalansága, a mely öt az általa okozott kárnak megtérítésére képtelenné teszi, habár nem is kizárólagos és nem feltétlen bizonyitéka a fennebb megjelölt kárositási szándéknak, de a legtöbb esetben ennek igen erős indiciuma: Mindezeknél fogva a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése vonatkozólag a fent körülirt kérdésre és a 2754/1883. sz. alatti esetre határozatilag kimondja: „hogy valamely ingó vagy ingatlan dolognak, habár ugyanazon eladó által és az előbbi szerződés fennállása alatt a vevő, illetőleg a tulajdonos beegyezése nélkül eszközölt ismételt eladása és azon dolognak új vevő részére való átadása magában véve nem állapit meg büntetendő cselekményt, s különösen nem állapítja meg a büntetendő csalás tényálladékát; kimondja továbbá a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése : „hogy különösen ingatlan dolognak a fenn körülirt módon való jogtalan ismételt eladása és azon dolog tulajdoni jogának a későbbi vevő nevére telekkönyvi bekebeleztetése, a mennyiben az előforduló esetben a B. T. K. 379. §-ban meghatározott csalás valamennyi ismérvei és igy egyrészről a jogtalan kárositási, másrészről pedig a jogtalan nyerészkedési szándék megvalósulva lennének: a csalással együtt, illetőleg ezzel eszmei bűnhalmazatban a B. T. K. 400 §-ban meghatározott bűntettet is megállapítja, a miből a B. T. K. 95. §-ának rendelkezése alapján Önként következik: hogy ezen esetben a büntetés meghatározásánál nem mindig a B. T. K. 383. §-ának, hanem az esethez képest a 400. §-a második bekezdésének határozata követendő". Kelt Budapesten, a m. kir. Curia büntető szakosztályának 1883. május hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi június hó 13-án tartott teljes ülésben. 22. számú döntvény. 1- Ör. A B. T. K. 270. %-ának bevehető rendelkezése alapján, az ezen szakasz 2. pontjában megjelölt vétségek miatt a közvádlónak meghatalmazás nélkül hivatalból tett indítványára a bűnvádi eljárás megindítható-e vagy nem? 2- or. Ha a bűnvádi eljárás megindítására a meghatalmazás szükségesnek találtatnék, e\ esetben a sértett közhivatalnoknak, vagy pedig csak felettes hatóságának, avagy ugy az előbbinek, valamint az utóbbinak meghatalmazása folytán inditványozhatja-e a közvádló a bűnvádi eljárás megindítását?" (13,119. B./1882. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy a B. T. K. 268. §-ának rendelkezése szerint a B. T. K. XVII. fejezetében meghatározott bünte-