Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

81 nek, mégis I. Istvánné bába segélyét akarta igénybe venni és B. Györgyné lakására csak akkor ment, midőn öt a nevezett bába elutasította és magához befogadni nem akarta; — elfogadandó, hogy vádlott a szülés után valóban öntudatlan állapotban volt és gyermekét nem dobta szándékosan a peczegödörbe, hanem az oda szülés közben esett, mely feltevést megerősíti az is, hogy a vádlott a szemlejégyzökönyv szerint az árnyékszékbe ülve szülhetett csak, nem pedig a padozaton, a mint ö állítja, mert ennek lehetetlensége a szemle alkalmával megállapittatott. Minthogy vádlott azért, hogy félreeső helyen szült és a gyermeknek a peczegödörbe esését öntudatlan állapota miatt meg nem akadályozhatta, a B. T. K. 70. §-a alapján feleletre nem vonható, öt a vád és következményeinek terhe alól felmenteni kellett. I. Istvánnéra vonatkozólag az e. b. ítélete indokolásánál fogva hagyatott helyben. A kir. curia a felebbezett kir. táblai ítéletet helybenhagyta. Indokok: A felebbezett ítélet indokaiban tüzetesen ki lévén mutatva, miszerint arra nézve, hogy vádlott magzatát szándékosan szülte volna az árnyékszéken, elfogadható bizonyíték hiányzik; — kérdés merülhet fel csak az iránt, vájjon nem okozta-e vádlott újonszületett gyermeke halálát a szülés után szándékosan elkövetett mulasztások által. A vizsgálat adatai szerint e kérdésre tagadólag kell felelni. Mert annak lehetősége, hogy a bebizonyitottan zavart elmebeli állapotban szülő nö a szülés megtörténtéről tudomással nem bir, kétségbe nem vonható; s mert jelen esetben egyébként fel nem tehető, hogy az anya testéből közvetlenül az árnyékszék gödrébe esett gyermek az abban létezett nem lehelhető gázok közepette oly soká élhetett volna, míg az ájult állapotban lelt vádlott elmebeli tehetségét hosszabb idö után visszanyerte, s hogy ebből következőleg megmentéséhez lehetett volna remény, ha az árnyékszékböl azonnal kivétetik, midőn vádlott a szülési actus véghezmeneteléröl meggyőződött. 20. 12. számú döntvény. ^Bűntettekre vagy vétségekre kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésre való átváltoztatása esetében tekintettel a B. T. K. 53. %-ára 1 frttöl 10 frtig terjedő összeg helyett csak egy vagy több napi szabadságvesztés büntetés állapitandó-e meg?* Határozat. Tekintve, hogy büntettek és vétségek eseteiben csakis az ezekről rendelkező B. T. K. szabályai lehetnek irányadók és alkalmazandók; tekintve továbbá, hogy a B. T. K. 53. §-ban minden két-