Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

15 elkövetésekor annyira meg volt zavarva, hogy a miatt akaratának szabad elhatározási képessége'vel nem birt. Következtethető ez a következő teljesen bebizonyított körülményekből : 1. vádlott a merénylet napján reggeli 9 órától kezdve éjjeli 11 óráig oly mértéktelenül borozott, hogy ennek folytán nagyon részegen jött éjfél felé haza: 2. a ház, melynek meggyújtásához vádlott minden előkészítés nélkül mások jelenlétében és szemeláttára fogott, ugy azon időben, mint később is saját és családja lakául szolgált és abban nagyobb mennyiségű gabonája - és összes ingó vagyona elhelyezve létezett: annak megégése által tehát nemcsak családostul az utczára került, de végkép tönkre is jutott volna; 3. vádlott ugyanazon ház tetejét képező nid egy kis részének meggyújtása után (mely oly jelentéktelen volt, hogy azt a jelenlevő T. Péter egy vödör vizzel egyszerre elolthatta) a szobába bement, lefeküdt s legott oly nyugodtan elaludt, mintha semmi sem történt volna, jeléül annak, hogy sem tette bűnös voltáról, sem annak esetleges következményeiről tiszta fogalommal nem birt; 4. a tanuk egybehangzólag bizonyították, hogy vádlott 12 óra hosszán tartott dorbézolása közben sem gyujtogatási szándéknak legkisebb jelét sem adta, sem olyasmit nem emiitett. miből következtetni lehetett volna, hogy valaki ellen boszut forral, holott tapasztalás szerint részeg emberek nemcsak nem szoktak nehezteléseik nyilvánításával tartózkodók lenni, hanem ellenkezőleg felhevült állapotukban olyan vélt sérelmekről is panaszkodnak, melyekre máskor többé nem is gondolnak. Egybe foglalva s lélektanilag méltatva mindezen körülményeket, azokból vádlottnak jogi beszámithatlansága teljes bizonyossággal levonható, a min azon személyeknek, kik vádlottal egész nap és majd fél éjszaka boroztak, s kik bizonyára maguk sem lehettek, egészen józanok, abbeli tanúsága, hogy vádlott nem tántorgott volna, mit sem változtat, minthogy a test szabad mozgásának mérve az illetőnek individualitásához képest különbözik, azért az elmetehetség fokának megállapítására nézve feltétlen biztos alapot nem nyújt. 10. 5. számú döntvény. „A%on férjes nő, ki nem férjével nemzett, de már a házasság tartama alatt született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül utána szándékosan megöli, a B. T. K. 284. %-sa szerint büntetendö-e ?* Határozat: Tekintve, hogy a magyar B. T. K. 284. §-a csak a házasságon kivül született, s nem a házasság előtt, vagy bár annak tartama alatt, de nem férjjel nemzett gyermek megölésének bűntettét állapítja meg;