Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

. 17 11. A csődtörvény 39. §-ának 2. pontja alkalmazást nem nyerhet oly esetben, midőn a felperesként fellépő csődtömeg ellenében beszámítást kérő alperesnek a közadós, mint váltókibocsátó és forgató elleni esetleges visszkereseti követelése a reá már csődnyitás előtt forgatott oly váltón alapul, melyet ő tovább forgatott ugyan, de később (az elfogadó azt lejáratkor be nem váltván) ismét visszaváltott. 1883. június 26. 419. v. sz. A „bethlenfalvi mümalom" csődtömegének F. Bernát ellen 1500 frt iránti váltóperében a lőcsei kir. trvszék a következőleg itélt: Az 1882. ápril 8-án 1843. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes a Bethlenfalván 1881. okt. 9-én 1500 frtról kiállított váltó alapján, mint elfogadó, a kereseti 1500 frt váltóösszeget, ennek 1882. ápril 4-töl járó 6 százalékos kamatát és a végzési díjon és a sommás végzésben megállapított költségen felöl Összesen 29 frt 80 krban megállapított perköltséget felperesnek 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes beismeri, hogy ö a beterjesztett A. a. váltót elfogadói minőségben sajátkezüleg aláirta. Egy ily valódinak beismert s a törvényes kellékekkel ellátott váltó alapján beperelt követelésnek megfizetése alól alperes csak ugy menekülhetne, ha a váltótörvény 93. §a értelmében bebizonyítaná, hogy a váltó utólag, még pedig szerzödésellenesen töltetett ki. Miután azonban alperes arra nézve bizonyítékot fel sem ajánlott, a váltótörvény pedig biztosítéki és egyéb váltó közt különbséget meg nem állapit, tehát alperesnek azon érvelése, mintha a váltót azért, mert azt csak a közte és felperes közt létesült 1. sz. a. szerződés biztosításául fogadta el, megfizetni nem tartoznék, a törvényen nem alapszik: a kifogásoknak elvetése mellett a sommás végzést teljes érvényében fentartani és alperest, mint pervesztest, a kifogásai által okozott újabbi költségek megfizetésében is elmarasztalni kellett annál inkább, mert a beperelt követelés különben is a bizományi ügyletből eredt, alperes pedig maga is beismeri, hogy felperesnek ellene ezen ügyletből eredő jogos követelése van és mert alperesnek azon kifogása, mintha arra értéket nem kapott volna, a mint egyrészt a váltó-törvénynyel ellenkezik, ugy másrészt alperesnek fenti beismerésével, mely szerint ö árúkat kapott és azokért még most is tartozásban van, megczáfoltatik. A kölcsönös követelések beszámithatására vonatkozó alperesi kérelemnek helyt adni nem lehetett; mert az 1881: XVII. t.-czikk 39. §-a értelmében a csődtömeg ellen csak oly követelések számithatók be, melyek az adóst már a csödnyitás előtt is illették, de nem o Curiai döntv. polg. ügyekb.