Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

11 rozott: Az ez ügybeni további eljárás beszüntettetik és feljelentök igényeikkel a polgári perutra utasíttatnak. Indokok : A vizsgálati iratokból kitűnik, hogy a sz . . .. i 226. számú tjkvben foglalt ingatlanságot néh. B. János, másodr. vádlott édes atyja és B. Margit közös tulajdonosokként birván, néh. B. János halála után özvegye B. Margit a II. a. ingatlanságot még 1870. évben özv. L. Borbálának adta át, utóbbi ugyanezen ingatlan­ságot R. Mihály és L. Borbálának, ezek pedig R. János és Gertrud­nak, utóbbiak R. Miklósnak, ez pedig W. Miklósnak adta át, — W. Miklós ezen ingatlanság fele részét F. Jánosnak, másik fele részét R. Jánosnak adta el; — F. János halála után a kérdéses ingatlanság kiskorú F. György, Borbála és Józsefnek beszavatolta­tott, R. János pedig a W. Miklóstól megvett ingatlanságot leányá­nak O. Zsuzsannának adta át, és igy tényleg a sz . . . i 226. sz. tjkvben II. a. foglalt ingatlan fele részét néh. F. János kiskorú örö­kösei, másik fele részét pedig O, Zsuzsanna birja, a nélkül azonban hogv tulajdonosokként tkvileg bekeblezve volnának. Időközben B. Margit meghalálozván, az összes hagyatéki vagyon a fentebbi rövid uton történt és a II. a. tkvi testre vonatkozó átruházások figyelmen kivül hagyásával 1870. évben tárgyalás alá vétetvén, az emiitett ingatlanság egy újonnan 425. sz. a. nyitott tjkvbe vitetett át és vádlott B. Jakab mint néh. B. János és B. Margit örököse tulajdonosként bekebleztetett. 1878. évi október 24-cn vádlott B. Jakab, B. Vilmos javára egy 1500 frt iránti kötvényt állított ki, melyben magát ezen összegnek 1879. január l-jén leendő megfize­tésére kötelezte, egyben megengedte, hogy a nevére egy újonnan nyitott tjkvbe átvitt ingatlanra az 1500 frt zálogjogilag bekeblez­tessék és miután kötelezettségének eleget nem tett, a hitelező által bepereltetett és a temesvári jbiróságnak 1881. évi 3574. sz. végzése folytán még 2000 frt lett az ingatlanra bekebelezve. Habár gyanút is gerjeszt B. Jakab és B. Vilmos ellen azon körül­mény, hogy B. Jakab egy soha sem bírt ingatlanra B. Vilmosnak zálogjogot engedett, és maga az 1500 frt, illetve 2000 frt iránti tar­tozás is koholtnak látszik, mégis minthogy B. Jakab a hagyatéki tárgyalás alapján tkvi tulajdonosként lett bekebelezve és a kérdéses ingatlansághoz birtokjogát külön per utján érvényesíteni is ipar­kodott, ennélfogva az, hogy roszhiszemúleg járt volna el, törvény­szerüleg megállapítható nem lévén, a további eljárás beszüntetését elrendelni és az érdekelt feleket igényeik érvényesítése végett pol­gári perutra utasítani kellett. Ezen végzésével kapcsolatosan az e. bíróság a fenyítő per feljegyzését kitöröltetni rendelte.

Next

/
Thumbnails
Contents