Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

IP, 10. A kir. curia hivatalból észlelendő semmiségi ok fenforgása esetében a két alsó bírósági végzést akkor is megsemmisíti, ha a másodbiróság végzése ellen különben felfolyamodás helyt nem foghatna. 1. M. Teréz felperesnek M.Miklós elleni végrehajtási ügyében a másodbiróság végrehajtást rendelvén el, végzése ellen az 1881 : LX. törvényczikk 140. §-a értelmében további felfolyamodásnak helye nem lett volna, mégis a kir. curia 1883. évi május hó 8-án 2,557. p. sz. a. kelt végzésével mindkét alsó bírósági végzést megsemmisítette és az e. bíróságot utasította, hogy a 10,077/1882. számú végzést felperesnek kézbesittesse és ezen kézbesítés iránti kérdés végleges elintézése után hozzon a 9982/1882. sz. kérvény felett érdemleges határozatot. Mert az e. bíróságnak 1882. évi 10,077. sz. végzése felperesnek nem kézbesittetvén, ezen végzés jogerőre emelkedése előtt pedig azon kérdés, hogy a harmadbirósági Ítélet alperesnek törvényesen mikor kézbesittetett és az esküre való jelentkezésre kiszabott határidő mikor folyt le, elbírálható nem lévén: e nélkül a felperes által 9,982. szám alatt beadott végrehajtási kérvény sem intézhető el. 2. K. Miklósnak G. János elleni végrehajtási ügyében a másodbiróság az első bíróságnak sorrendi végzését helybenhagyván, a másodbiróság végzése ellen az 1881 : LX. törvényczikk 199. §-a értelmében további felfolyamodásnak helye nem lett volna, mégis a kir. curia 1883. évi május hó 29-én 3325. sz. a. kelt végzésével mindkét alsó bírósági végzést megsemmisítette és az e. bíróságot utasította, hogy az összes érdeklett felek megidézése mellett a sorrendi tárgyalásra új határnapot tűzzön ki és a kifejlendökhöz képest hozzon új végzést. Indokok: Az 1881: LX. törvényczikk 188. §-a szerint a sorrendi tárgyalásra minden telekkönyvi érdekelt megidézendő, minthogy pedig K. Miklós ügyvéd javára a b . . i 214. sz. tjkvben C. 5. a zálogjog még bekeblezve van és nevezett ennek ellenére a tárgyalására megidézve nem lett, s így lényeges eljárási szabály sértetett meg : mindkét alsó bírósági végzést megsemmisíteni és új tárgyalást rendelni kellett. A felebbezési költség megtérítése iránti kérelem helyt nem foghat, mivel K. Miklós C. 1. alatti 250 frt követelése alzálogjoggal terhelve, sőt átruházva levén, az e. bíróság ezen felülkebelezések hatályát a C. ő. alatti költségkövetelésre kiterjesztettnek vette és igy elnézése az 1871 : VIII. törvényczikk 06. §-ának második bekezdésében megkívánt minősítés alá nem esik.