Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

131 azt állítja, hogy az általa alperestől megvett „birkák, egymásután elhullottak", miből s a felek közt megállapított ve'telár csekély öszszegéböl kitűnik, hogy az alperes által elárusított birkák betegek s igy rendes kereskedelmi forgalomra alkalmasak nem lehettek, ily terme'szetü dolognál rendes e's egyenlő súly, valamint érték nem lévén, erre nézve becslő eskü nem ítélhető. Az előadott körűiményéknél fogva felperes keresete teljesen alapnélküli lévén, a perköltségek ellene az 1868. LIV. t.-cz. 251. §-a értelmében mint pervesztes ellen megítélendők voltak. Az ügyvédi díjak megállapítását ugyanazon törvényczikk 252. §-a rendeli. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt: A kir. törvényszék ítélete helybenhagyatik. Indokok : Habár az, hogy a kereset alapjául vett adás-vevési szerződés tárgyát oly beteg birkák képezték volna, melyek a kereskedelmi forgalomra nem alkalmasak, egyik fél által sem állíttatván, jogszerű bizonyíték hiányában törvényesen meg nem állapitható; és arra nézve is, hogy alperes valóban 186 db. birkát 4 frt 50 krjával párját eladott-e felperesnek vagy sem? a bizonyíték a felperes által ajánlatba hozott és alperes által elfogadott föesküvel helyreállítható volna. Mégis sem a kérdéses adás-vevési szerződésnek betöltése, sem a követelt kártérítés meg nem ítélhető; mivel ugyanazon birkák, melyeket felperes állítása szerint párját 4 frt 50 krjával kialkudott, a peres felek előadása szerint már alperes által Haber Henriknek eladatván, felperesnek átadhatók nem volnának, sem azoknak akkori minősége és valódi értéke megállapítható nem lévén, a birkák átadására szóló Ítélet végrehajtható nem volna. Azt pedig, hogy a kérdéses birkák át nem adása miatt felperes akár a követelt 874 frt 20 krt, akár kevesebb összegű kárt szenvedett volna, ki nem mutatta, mert az ennek bizonyítékára C. alatt becsatolt levélből csak az tűnik ki, hogy „Bratter és fia" bécsi czég a felperes által neki küldendő birkákat bizományba átvenni hajlandónak nyilatkozott, — de ebből még az, hogy a birkák nyereséggel és mily árban eladhatók is voltak volna, biztosan meg nem állapitható. A mi pedig a birkák bőrének eladását illetőleg Fleischmann Ferencz «"anu által bizonyittatni czéloztatik, figyelembe egyátalában nem jöhet, mert ha már a birkákat felperes a fentebbiek szerint Bratter és fia czégnek bizományba átadni igérte, ugyanazon birkáknak bőrét külön Fleischmannak is el nem adhatta. Ezért tehát felperes keresetétől az elsöbiróság által helyesen mozdittatott el. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. 9*