Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

125 „ 2. Oly személyes jogot, mely az adóst netán megilleti, a hitelező a törvény által meghatározott módon és eseteken kivül nem érvényesíthet. jS| 3- A jogerejű ítéletnek hatálya nemcsak azt zárjaki, hogy az annak alapjául szolgált viszony a törvény engedte perorvoslaton kivül újra taglalás alá vétessék, hanem azt is, hogy az itélet által nyert jogot érvényesítő fél eljárása jogellenes cselekménynek minősíttessék. 1884. ápril 2. 5535/1883. p. sz. F. Regina felperesnek gróf K. Gábor elsőrendű és gróf A. Kálmán másodrendű alperesek ellen 32;326 frt 50 kr. és járulékai iránti kártérítési perében — a pestvidéki kir. törvényszék a következőleg ítélt: Felperes keresetével elutasittatik és köteles elsőrendű alperes részére 124 frt 35 kr. és másodrendű alperes részére szintén 124 frt 35 kr. perköltséget megfizetni. A képviselők kiadásai és díjai, és pedig felperesi képviselőéi 219 frt 10 krban, első rendű alperesi képviselőéi 124 frt 35 krban és másodrendű alperesi képviselői 124 frt 35 krban állapittatnak meg saját feleik irányában. Indokok : Felperes kártérítési keresetét arra alapította, hogy elsőrendű alperes az ö adósa gr. K. Tibor ellen olyan követeléseket érvényesített, a melyek gr. K. Tibor által kiskorúságában elfogadott kitöltetlen váltókon alapultak, és hogy ezen követelések érvényesítését másodrendű alperes tette lehetővé az által, hogy ő mint gr. K. Tibor gondnoka azok ellen a maga kötelességszerű kifogásait megtenni elmulasztotta. Ezek a körülmények azonban mind olyanok, melyek miatt csak maga az adós gr. K. Tibor, vagy jogutóda, illetőleg gyámhatósága lehet jogosítva orvoslást keresni : felperesnek mint hitelezőnek azonban ezen okok alapján alperesek ellen kártérítési kereshetősége nincs. Minélfogva az ügy érdemére befolyással nem biró tanuhallgatás és föeskü mellőzése mellett felperest alaptalan keresetével elutasítani és mint pervesztest az okozott költségekben elmarasztalni kellett. A képviselők kiadásai és díjai saját feleik irányában az 1868. évi LIV. t.-cz. 252. §-a alapján állapíttattak meg. A budapesti kir. itélö tábla az eljáró első bíróság ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik: egyszersmind felperesi képviselőnek felebbezési munkadíja saját fele irányában 20 írtban megállapíttatik. Indokok: Tekintve, hogy kártérítés csakis valamely szerződési kötelezettség megszegése, vagy pedig valamely vétkes (tiltott) cselekmény, avagy ily minőségű mulasztás okából követelhető;