Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

126 tekintve, hogy felperes azt, hogy alperesek irányában valamely szerződési kötelezettséget szegtek volna meg, maga sem állítja, a kártérítési jogot nem is abból, hanem az alperesek által állítólag elkövetett jogellenes cselekményből, illetve mulasztásból származtatja; nyilvánult volna pedig az azáltal, hogy elsőrendű alperes másodrendű alperes mint gr. K. Tibor gondnoka ellen 76,900 frtnyi fenn nem álló és nem is saját váltóbeli követelést érvényesített ; másodrendű alperes pedig ezen követelés alapjául szolgáló és sajátját képező váltókat szerződés-ellenesen kitöltötte és azok érvényesítése iránt támasztott perben nem tette meg mindazon kifogásokat, melyeket gondnoki tisztéből kifolyólag megtenni köteles lett volna ; mely jogellenes cselekmények, illetve mulasztások együttvéve okozták azután, hogy felperest a nyilvánkönyvi zálogjog szerzésében első rendű alperes a fenntebb jelzett 76,900 frtnyi követeléssel megelőzte s felperes ennek következtében 30,000 frt követelésére az adós gr. K. Tibor ingatlanai vételárából csak 6,274 frt 50 kr. jutott, mi által pedig a fizetetlen kamatok sem nyertek fedezetet; tekintve, hogy még azon esetben is, ha az imént jelzett s alpereseknek tulajdonított cselekmények, illetve mulasztások valósága a per során előadottak által mjnden kételyt kizárólag bizonyítottaknak vétethetnének is, azok alapján felperest a kártérítési jog meg nem illetheti, minthogy ama cselekvényekért alpereseket, — a mint az az elsőfokú bíróság okadatolásában kifejezést nyert, — csakis gr. K. Tibor vonhatná felelősségre; más szóval oly személyes jogot, mely az adóst netán megillethetné, a hitelező (felperes) ily uton nem érvényesíthet. De ezen felül nem állapitható meg alperesek kártérítési kötelezettsége még tízért sem, mivel ugy a peres felek beismerése, mint a per adataiból nyilvánvaló, hogy a többször érintett 76,900 frt követelés elsőrendű alperes részére jogerős bírói ítélettel megállapittatott ; már pedig a jogerős bírói Ítéletnek hatálya nemcsak azt zárja ki, hogy az annak alapjául szolgált viszony a törvényengedte perorvoslaton kivül, mint a jelen perben történt, újra tárgyalás alá vétessék, hanem azt is, hogy az ítélet által nyert jogot gyakorló fél eljárása, — még ha az által felperesnek rövidség okoztatott is, — jogellenes cselekménynek avagy mulasztásnak minősíttessék : ezeknél fogva a másodbiróság neheztelt ítéletét helyben kellett hagvni. 57. 1. Az ügyvéd a törvény által kizárt jogorvoslat használata folytán felmerült költségekkel képviseltjét sem terhelheti. 2. A másodbiróság ítéletének az ügyvéd felebbezési munkadíjára vonatkozó része ellen az esetben is van helye további feleb-