Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

4 123 bir, az eladás nem a ker. törv. 347. e's 356. §§-ai értelmében, és az utólagosan kitűzött teljesite'si határidő eltelte után öt nap múlva, tehát nem is azonnal eszközöltetvén, az eladás alperes rovására történtnek már azért sem tekinthető, — törvényes alappal nem birván, az elsöbirósági Ítéletnek e részben megváltoztatásával felperes helytelen keresetével- elutasítandó volt. A viszonkereseti követelést illetőleg ellenben az elsöbirósági ítélet volt helybenhagyandó, mert alperes beismeri, hogy a keresetben érintett vételi ügylet megkötése alkalmával az árú minősége meg nem határoztatott: azon körülményből pedig, hogy a korábbi ügyleteknél a vétel tárgyát meghatározott minőségű árú képezte, épen nem következik, hogy felperes ez alkalommal is hasonminöségü árút lett volna köteles szállítani, az árú minősége tekintetében tehát a kereskedelmi törvény 321. §-ának rendelkezése lévén irányadó, miután a felperes által szállított bab, a C. a. mellékelt szakértői jegyzőkönyv és az illető szakértők vallomása szerint, az évi termés átlagos minőségét tekintve, a középminőségnek megfelel: alperes a szállított árúnak átvételét azért, mivel az a korábbi szállítmányoknál silányabb, jogszerűen meg nem tagadhatta. Az alperes által 11. és 13. sz. alatt bemutatott szakértői vélemény felperes szakértőknek előadásával szemben figyelembe nem vétethetik, mert a 11. NB. alatt kivett szakértői vélemény az illető szakértők esküje által megerősítve nem lévén, bizonyítékul nem szolgálhat, a 13. NB. szerint eszközölt szakértői szemle pedig nem magára a szállított árúra, hanem mintegy 20 zsákból kivett mustra felett tartatván meg, annak oly hatályt, mely az összes árúnak megvizsgálása után nyilvánított C. alatti szakértői vélemény bizonyító erejét meggyengithetné, tulajdonítani nem lehet. Alperes e szerint az árú átvételének megtagadása által szerződésszegést követvén el, az átvétel megtagadása folytán előállott költsége és kiadása iránt érvényesített viszonkövetelésének helyt adni nem lehetett. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta: A kir. itélö tábla ítélete a viszonkeresetre vonatkozó nem fellebbezett részében érintetlenül hagyatván, felebbezett egyéb részében megváltoztatik, és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben azon hozzáadással, hogy alperes köteles a jelen feleBbezésnek 20 frt 65 kr.ban megállapított költségeit is felperesnek megfizetni. Indokok: Az elsőbiróság azon feltevése, hogy a kérdésben forgó vétel mustra szerint történt, helyesnek nem fogadható el ugyan, mert ezt egyik peres fél sem állította, mindegyik tagadásba vette. Mindamellett elvetendő volt alperesnek az árú minősége ellen emelt kifogása. Mert alperes saját levelei szerint csak új, azaz 1880. évi termésű fehér tiszta babot, szines vagy régi bab vegyítése nélkül rendelt meg, de azt, hogy külömben elsöminüségü legyen, ki nem