Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

122 igazolta, alperes ezekre nézve ez alapon, a fekbe'r czíme'n követelt 92 frt 25 krban pedig aze'rt volt marasztalandó, mert felperes az árút alperes részére szerződésszerűen a vasúti állomáshoz kiszállítván, azt külömben is el kellett raktározni, s mert az elraktározásnak az átvétel napjától az eladásig szükségképen meg kellett történni, annak bére is az átvételt megtagadó alperest terheli, nem vétethetvén figyelembe alperes azon kifogása, hogy felperes drága raktárt használt, egyrészt mert az árú a vasúti államáson volt átadandó, másrészt mert eladó a ker, törv. 351. §-a szerint az árút közraktárba helyezni külömben is jogosított volt. Alperes a kamatokban a kereset szerint azért marasztaltatott, mert az árú azon napon volt átveendő és ára fizetendő, kamatok pedig a fizetési határnaptól követelhetök. • A mi illeti az alperes viszkeresetét, tekintve, hogy annak csak az esetben lehetne helye, ha felperes szerződést szegőnek találtatott volna, mely eset a fentebbiek szerint nem áll fenn, alperes azzal el volt utasítandó. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg itélt. Az eljáró kir. törvényszéknek fentidézett keletű és számú ítélete, a mennyiben alperes viszkereseti követelésével elutasittatott, helybenhagyatik: egyebekben azonban megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik és köteleztetik alperesnek 126 frt 47 kr. perbeli és 25 frt felebbezési költséget megfizetni. Indokok: Felperes keresetében maga beismeri, hogy alperes a kérdéses vételi ügylet tárgyát képező 600 métermázsa babot 1880. évi november hó végéig lett volna köteles átvenni, valamint beismeri azt is, hogy alperes az átvételt folytonosan halogatta és felperest ismételten várakozásra kérte fel. Ezen kereseti előadásból kétségtelen, hogy alperest az áru átvételében késedelem terheli, és hogy a késedelem 1880. évi deozember hó 1.-én már tényleg beállott. Miután pedig felperes, daczára ezen késedelemnek, alperest arról, hogy a teljesítés helyett kártérítést követelni kiván, a kereskedelmi törvény 354. §-ának rendeletéhez képest a késedelem beállta után azonnal nem értesítette, sőt maga beismeri, hogy alperes sürgetései folytán az átvételnek bizonytalan időre elhalasztásába Önkényt be'eegyezett: ezen ténye által egyenesen azon szándékának adott kifejezést, hogy a szerződés teljesítéséhez ragaszkodik: és miután e szerint felperes mint eladó a ker. törv. 352. §-ában részére biztosított vagylagos jogok körül a szerződés teljesítését választotta, ezen választásától későbben elállani, és teljesítés helyett kártérítést követelni többé jogában nem áll. Felperes kártérítésre irányzott keresete e szerint — és tekintve, hogy miután a kérdéses árú piaczi árral