Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

119 a beregszászi ki r. törvényszék mint kereskedelmi bíróság a következő Ítéletet hozta : Alperes tartozik 1396 frt 35 krt, ennek 1881. évi január hó 20-ától járó 6% kamatát és 132 frt 45 kr. perköltséget felperesnek megfizetni. Alperes a 97 frt 85 krban felszámított viszkereseti követelésével elutasittatik. Indokok: Felperes keresete szerint alperessel 1880. november havában 700 métermázsa bab (paszuly) szállítására nézve adásvételi szerződésre lépett, mely szerint felperes minőség tekintetében egyébként meg nem határozott fehér babot vállalt alperesnek ugyanazon év november hó végéig az ungvári vasúti állomáson átadni, alperes pedig a vételárt az átvételkor és pedig 200 métermázsa után 9 frt 40 krral, 200 métermázsa után 9 frt 25 krral, 200 métermázsa után 9 frt 05 krral és 100 métermázsa után 9 frttal kifizetni, alperes azonban csak 100 métermázsa babot vett át 9 frt 40 krral, a többi árút pedig átvenni vonakodott. Ez okból felperes felhívta alperest, hogy a vett árút 1881. január 20-ig annyival inkább vegye át és árát fizesse ki, mert ellenkező esetben az árút eladatja és kártérirést fog követelni. Minthogy alperes a babot ezen felhívás következtében sem vette át állítólag azért, mert a szerződési kellékeknek nem felek meg, felperes az árú megfelelő voltának megállapítása után azt árverésen eladta, mely uton 4238 frt folyt be; követel tehát alperesen kártéritéskép az árverés és szerződési ár közti kűlömbözetet, 1262 frtot, az árverési költségbe fizetett 42 frt 10 krt és az árú fekbére fejében fizetett 92 frt 25 krt, összesen 1396 frt 35 krt. Alperes a vételi szerződést beismerte, beismerte nevezetesen a vásárolt bab mennyiségét és a vételárt, hogy csak 100 métermázsát vett át, azonban kifogásként előterjeszti, hogy a bab átvételét azért tagadta meg, mert az nem felelt meg a kikötött minőségnek, t. i. ö első minőségű árút vett, felperes pedig hibás árút akart átadni, mit alperes elfogadni nem tartozott, továbbá, hogy felperes maga szegte meg a szerződést, minthogy az árút nem a szerződés szerinti november hóban, de január hóban szállította, mikor már alperes azt átvenni nem volt köteles, végül mindezektől eltekintve, feltéve, hogy felperes az árút alperes terhére eladni jogosított is lett volna, minthogy felperes az átadásra 1881. évi január 20 át tűzte ki határidőül, az árút pedig január 24-én adatta el, az árverést a ker. törv. 356. §-a értelmében, mely azonnali árverést rendel, későn foganatosította, s igy abból alperesre semmi hátrány nem hárulhat, még azért sem, mert, az ilyen árverések a keresk. törv. szerint hiteles személy közbejöttével foganasitandck, a kir. közjegyző pedig, a ki az árverést teljesítette, ily esetben olyanul nem tekinthető. Végül a 92 frt 25 kr.