Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

103 nek örökösödési joga, mint felperes hagyománya te'tetett ke'rde'sesse', és az csakis az azon perekben kelt, s a B. alatti végzésben hivatkozott jogerejü Ítéletekkel érvényesült: természetes, hogy alperesnek ezen végrendeleten alapuló öröksége azon időpontban tekintendő reá háromlottnak, midőn azon ítéletek jogerejüvé váltával az örökség alperesnek bíróilag átadatott. S minthogy a hagyomány csakis az örökséget terheli, felperesnek a kereseti hagyomány kifizetése iránti kötelezettsége csak örökségének átháromlásával következett be. Tekintve pedig, hogy az 1868. évi LIV. törvényczikk 159. §-a alapján beigazoltnak tekintendő, hogy a B. alatt csatolt 3465. szám alatt kelt átadási végzés 1882. évi február hó 15-én vált jogerejüvé, s hogy alperes még ezt megelőzőleg 1882. évi február hó 9-én felperest a hagyományi töke felvételére felszólította, de felperes azt el nem fogadta, minek folytán alperes ezen hagyományi töke hátralevő részét, 9700 frtot 1070. szám alatt ezen kir. törvényszéknél felperes javára s kielégítéséül le is tette : ennélfogva, miután felperes ezen követelésére már előbb 300 frtot felvett, a letett 9700 frttal teljesen kielégítettnek levén tekintendő, a letett összeg elfogadására kötelezendő és miután alperes ezzel kötelezettségének eleget tett, felperes keresetével elutasítandó volt. Nem vétethetett figyelembe felperes azon érvelése, hogy alperes örökségének azonnal az örökség megnyílta után lépvén birtokába, az örökséget tényleg azonnal átvette és élvezte, továbbá, hogy a többi hagyományosokat már előbb kielégítvén, illetőleg azokkal kiegyezvén, az ezen összegek után járt kamatok kifizetése által alperes a kereseti hagyománynak már az Örökség megnyíltával beállott esedékességét beismerte; — mert a perben kellőleg kiderittetett, hogy alperes a tolmácsi birtokot csak egyszerűen mint kezelő s később mint bérlő birlalta, de nem örökösi minőségben birtokolta, s mivel alperesnek saját veszélyére a hagyományosokkal egyezkedni és azoknak fizetéseket tenni szabadságában állott a nélkül, hogy ezen tények a felperes által állitott jogi következést vonnák maguk után. A perköltségek a per természeténél fogva voltak kölcsönösen megszüntetendők. A budapesti kir. ítélő tábla a következő ítéletet hozta : A kir. törvényszék ítéletének megváltoztatásával alperes felperesnek a kereseti 10,000 frtnyi hagyományi tökét és ezen töke után, beleszámítva az alperes részéről felperesnek kamat fejében fizetett 300 frtot, 1875. évi márczius hó li-étöl számítandó 6% kamatokat, valamint a felebbezésivel együtt 230 frtban felmérőit perbeli költséget megfizetni tartozik. Indokok : Alperes nem veszi tagadásba a felperesi kereset alap-