Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

1887. XXVIII t.-cz. 647 67. §. Az 1887: XXVIII. t.-cz. 2. §-ában előirt rendbírság csak közvétlen szóbeli tárgyaláson használt sértő kifejezések megtorlásakép alkalmazható; a jegyzőkönyvbe, a jegyzőkönyvi tárgyaláson az ügyvéd által személyesen beiktatott perbeszédben elkövetett sértések, beadványban elkövetetteknek tekintendők. (Curia 1.895 október 12-én 456. szám alatt.) 1887. XXVIII. 2. §. 3. §. Az 1887: XXVIII. t.-cz. 2. és 3. §§-nak kivételes rendelkezése, mely az abban kitett esetekben az ügyvédeket az 1879: XL. t.-cz. 46. §-ának alkalmazása alól kivonja és saját fegyelmi biróságuk illetékessége alá helyezi, az ügyvédjelöltekre, ebbeli világos intézkedés hiányában, ki nem terjeszthető, tehát annak, hogy az iratok a felhivott ügyvéd segédje által a tárgyalásnál használt sértő kifejezések megtorlása czéljából az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához áttétessenek, helye nincsen. (Curia 1894 deczember 12-én 11810/1893. sz. a.) Fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ki bírósági tisztviselőt a hivatalos helyiségben sértő kifejezésekkel illet. (Curia 1884 márczius 8-án 73. sz. a.) 1877: XXVIII. t.-cz. 3. §. Azon ügyvéd, ki meghatalmazotti minőségében a bírósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy abban a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, amenynyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, az 1879: XL. t.-cz. 46. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt, illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő. Az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-ába ütköző fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, ki meghatalmazotti minőségben benyújtott felebbviteli beadványban az ügyvédi védelem szabadságának korlátait túllépve, sértő kifejezéseket használ; irányában sem mentő, sem enyhitő okul el nem fogadható azon körülmény, hogy a megtámadott közeg eljárása helytelen volt, vagy hogy a neheztelt határozat felsőbb fokon meg lett változtatva. (Curia 1888 deczember 15-én 584., 1889 márczius 23-án 32. sz. a.) Az a körülmény, hogy a felfolyaraodás értelmében a?< ügyvéd közbenjárása sikerre vezetett, a sértő kifejezések használatánál az ügyvéd mentségéül nem szolgálhat. (Curia 1891 deczember 2-án 488. szám alatt.)