Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

618 ügyvédi rdts. 67. §. Az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-ában körülirt körülmények között elkövetett sértés megtorlására irányuló fellépés a megsértett inditványához kötve nem lévén, az ily módon megsértett biró magánfél tekintete alá nem vonható, minthogy pedig az állami közérdeket az ügyvédi rendtartás 79., 84., 95. és 100. §§-nak rendelkezése szerint a kir. ügyész képviseli, ennélfogva a kir. biróság részéről mint az 1874: XXXIV. t.-cz. 79. §-ában megnevezettek közé nem sorozható hatóság részéről beadott felebbezés visszautasítandó. (Curia 1895 április 27-én 135. sz. a.) Ügyvédnek az ellenfél ügyvédje ellen a beadványokban használt sértő kifejezései miatt, miután a sértettnek a büntető törvénykönyv 266. §-ának második bekezdése fenhagyja a jogot azoknak megtorlása végett esetleg a büntető bíróságnál keresni orvoslást, a sértő ügyvéd ellen fegyelmi eljárásnak nincs helye. (Curia 1883 június 30-án 162. sz. a.) Távirat-beadványban elkövetett sértésekért is alkalmazható az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-ának rendelkezése. Curia: A szegedi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata azzal a kiigazítással, hogy a fegyelmi eljárás az 1877: XXVIII. t.-cz. 3. §-ába ütköző és az 1874: XXXIV. t.-cz. 68. §-ának b) pontja szerint minősülő fegyelmi vétség miatt rendeltetik el, egyébként indokolásánál fogva és azért hagyatik helyben, mert a szóban levő távirat annak tartalma szerint a Kishalmy és ekként a panaszlott beismerése szerint is hivatalos eljárás tárgyát tevő ügyben lett a lippai „járásbírósághoz" intézve és abban nemcsak a biróra, hanem a végrehajtóra is történik hivatkozás, még pedig nyilvánvalóan a biróság ama két tagjának hivatalos eljárására vonatkozván, minélfogva panaszlottnak az a védekezése, hogy az a távirat hivatalos beadvány tárgyát nem képezhette volna, tekintetbe nem vehető. Az ügyvéd által meghatalmazotti minőségéből kifolyólag az ügyvédi rendtartás 66. §-a alapján megindított eljárás során a bírósághoz intézett beadványban használt sértő kifejezések az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-a tekintete és nem a kihágási 1879: XLIX. t.-cz. 46. §-a alá esik. (Curia 1902 november 22-én 325/1902. sz. a.) Az ügyvéd által saját nevében a bírósághoz intézett beadványban használt sértő kifejezések is az 1887: XXVIII. t.-cz. 3. §-ának tekintete alá esnek, (Curia 1902 február 22-én 590/1901. sz. a.)