Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. öti. §. 641 táridő és törvényes következmények alatt terjeszsze elő számadását. (Ouria 1885 deczember 2-án 7480. sz. a.) Az ügyvédi rendartás 68. §-ában megjelölt eljárás igénybe vétele az ügyfélre nézve nem kötelező s az ügyfél az ügyvédje által részére behajtott pénz visszatartásából eredő követelését per utján is feltétlenül érvényesítheti, a jelen esetben pedig, midőn az ügyvéd ellen esőd nyittatott s az ügyfél követelését mint csődhitelező érvényesiti, az emiitett eljárásnak helye sem lehet. (Curia 1902 deczember 16-án 934. szám alatt.) Panaszolt ügyvéd a kérdéses összegeket, illetőleg a takarékpénztári betéti könyvet, nem szorosan vett ügyvédi minőségben vagy ügyvédi teendőkre, hanem nagyrészt gazdasági kiadások fordítására vette kezéhez, ennélfogva ellenében az átvett pénz elszámolása miatt az 1874: XXXIV. t.-cz. 66. §-ában, illetve a 4544/1879. I. sz. rendeletben körülirt eljárásnak helye nem lehet. A jelen eljárás következtében felmerült költség fizetésére panaszos helyesen köteleztetett, mert nem megfelelő ügyuton érvelt; mert panasza által a költségeket ő okozta. (Curia 1900 október 16-án 5015. sz. a.) A panasz-ügyuton érvényesíteni kívánt követelés ellen a panaszlott azzal védekezhetik sikerrel, hogy a panaszra vonatkozó, ugyanabban az ügyben már bíróilag megállapított dijak és kiadások merültek fel. Ezt az c részben kifejlődött bírósági gyakorlat a panaszügyben is megengedi. (Curia 1900 június 25-én 3321. sz. a. Azonos 3355—1899. Az elsőbirósági határozat indokaiban ki van fejtve, hogy panaszlott ügyvéd a kérdéses pénzösszeg behajtásánál panaszlót képviselte. Ami pedig panaszlott ügyvéd azon védekezését illeti, hogy panaszlóval az 1889 június 11-én kiállított nyilatkozat szerint elszámolt s ugyanazt a behajtott pénzből kielégítette, figyelembe nem jöhet; mert az emiitett nyilatkozat csupán iratok átvételéről szól, abban arról, hogy egyidejűleg panaszlónak panaszlott ügyvéd által pénz is adatott volna át, nem foglaltatik, következéskép az ezen nyilatkozat vegén előforduló, az ügy és összeg megjelölése nélkül csupán általánosságban tartott azon kifejezés, hogy panaszlónak panaszlott ellen több követelni valója nincsen, azon értelem nem tulajdonitható, hogy panaszló ezen nyilatkozat kiállításával beismerte volna, hogy a V. Zs.-tól behajtott összegre panaszlott által teljesen kielégíttetett volna; mivel az ügyvéd és fél között létrejött elszámolásnál, hogy az teljes hitellel birjon, ki Telekkönyvi stb. vendt. I. k. 41