Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

620 Ügyvédi rdts. 54—55. §. Amidőn felperes mint ügyvéd alperesekkel, mint megbízóival oly megállapodásra lépett, hogy munkadijakat csak behajtás esetében kapjon, abból a lényeges és jogos feltevésből indult ki, hogy a reábízott perekben a végrehajtásokat is ő fogja végezni, vagyis, hogy ügyvédi munkadijait személyes tevékenységével fogja biztosítani; ha tehát alperesek a megbízás visszavonásával ennek lehetőségét felperestől megvonták, az általuk be nem tartott szerződésből nem meríthetnek olyan jogot, mely csupán a képviseletnek az ügyek végbefejezéséig való fennmaradásában találta volna alapját. — A megbízási szerződésnek a megbízók részéről történt egyoldalú és időelőtti megszüntetése folytán, felperesnek ebbeli igényjogosultságát többé nem a megbízási szerződés korlátai között, hanem az Ü. R. 54. §-a alapján kell elbírálni, amely szerint az ügyvéd a reábízott ügyekben tett készpénzbeli kiadásainak, ugy időveszteségének megtérítésén felül illő jutalomdijat is követelhet az általa képviselt féltől. (C. 1909 június 25-én 243. sz. a.) Midőn a felek közegyetértéssel a már kiérdemelt ügyvédi jutalomdíj mennyiségét határozzák meg, az ily megállapodás kötelező erővel bir, habár az) írásba nem is lett foglalva. (C. 1909 szeptember 29-én 3751/909. sz. a.) Azonos Curia 1885 június 23-án 4381. sz. (Gr. III. 356. 1. Gl. VII. 505. 1.) A felperesi minőségben fellépő kir. közjegyzőt azon törvényes kedvezmény, melynél fogva ügyvédi képviselet mellőzésével is perbe szállhat, ügyvédi képviseleti dijak felszámítására fel nem jogosítja, mivel ilyenek az 1874: XXXIV. t.-cz. 54. és következő §-ok értelmében csak kamarailag bejegyzett ügyvédnek járnak. (M. k. C. 1909 október 25-én 1825. sz. a.) 55. §. Általános jogszabály és ennek érvényesülését az ügyvédi rendtartás 55. §-a nem zárja ki, hogy minden kétoldalú szerződésnél, és így az ügyvédi jutalomdíj tárgyában létrejött ügyletnél is, ahhoz, hogy az egyik fél a szerződési kötelezettség teljesítését a másik féltől, tehát ügyvédi jutalomdij esetén az ügyvéd vagy jogutódja a jutalomdijat a megbízótól követelhesse, szükséges, hogy maga részéről az elvállalt kötelezettséget teljesítse. (Hasonló értelemben határozott a Curia 1898 I. G. 193. és í43. pzám alatt.) (Curia 1902 marczius 20-án I. G. 623/1901. sz. a.)