Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

Ügyvédi rdts. 19—28. §. 589 peresnek az ügyvédek lajstromába való felvételét elrendelte. Az alperes ügyvédi kamara választmányának jogtalanul hozott s a Guria által megsemmisített határozata folytán felperesnek a kamara kötelékébe való felvétele nyolcz hónapi késedelemmel történvén, miután ezen késedelemből származó károsodásért felperes szerint az alperes ügyvédi kamara anyagi felelősséggel tartozik; ezért kérte az alperesként perbevont ügyvédi kamarát a keresetileg felszámított kártérítésben marasztalni. A budapesti ügyvédi kamara, illetve annak az 1874: XXXIV. t.-cz. 22. §-a szerint alakitott választmánya, amikor felperesnek a kamarai kötelékbe való felvétele iránt hozzá benyújtott kérvénye tárgyában, a most idézett törvény 27. §-ának 2. pontja szerint reáruházott hatáskörben határozott, kétségtelenül mint az idézett törvény által felállított és szervezett közhatóság járt el s ha határozatából felperesre kár háramlott, a kárért maga a hatóság, az ügyvédi kamara, avagy annak választmánya mint ilyen felelősséggel nem tartozhatik, mivel a dolog természete szerint a választmány határozata folytán beállható károsodásért, ha és amennyiben az elháritható nem volt, csak a kérdéses határozat hozatalában résztvett választmányi tagok egyénileg vonhatók felelősségre s ezek is csak akkor, ha felelősségük előzetesen fegyelmi uton megállapittatott. Minthogy azonban felperes keresetét a budapesti ügyvédi kamara mint ilyen ellen indította, ez pedig mint közhatóság kártérítési felelősséggel a fentiek szerint nem tartozhatik: ugyanezért az elsóbiróság ieiperest helyesen utasítván el keresetével, az elsőbíróság ítéletét ezeknél az indokoknál fogva helybenhagyni kellett. Curia: A másodbiróság Ítéletét, elhagyva annak indokolásából azt a kijelentést, hogy a választmányi tagok egyénileg csak akkor vonhatok felelősségre, ha felelősségük előzetesen fegyelmi uton megáliapittatott, az abban felhozott és az elsóbiróság Ítéletéből átvett egyéb indokoknál fogva helybenhagyja. (191)8 május 5. 6204. sz.) A pártfogó ügyvéd jogköre sem terjed többre, mint a megbízott ügyvéd rendes jogköre. Az 1874: XXXIV. törvényczikknek 62. §-a e szerint az ügyvédi meghatalmazvány az ügyvédet csak azokra az intézkedésekre jogositja fel, a melyek a reá bizott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekötvék, mig mint ezt az erdélyi részekben érvényben levő oszt. p. törvénykönyvnek 1008. §-a is rendeli, az egyezség megkötéséhez külön, egyezségek megköthetésére is kiterjedő meghatalmazvány szükséges. Minthogy pedig a felperes részére a marosvásárhelyi ügyvédi kamarák 652/1883. sz. hivatalos átirata szerint pártfogó ügyvédül kirendelt Sz. K. ügyvéd sem a 3879/1893. sz. kereset mellett, sem