Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

49 (Gróf Tisza István.) 68. C. II. t.: A kérvény II. 14. tétel száma alatt kérvényezők szórói-szóra azt adták elő, hogy „Winik Salamon női szabó, habár választói joggal nem bili, egy más választó helyett és nevében a szavazati bárcza segítségével leszavazott." Minthogy nem mondják meg kérvényezők sem azt, hogy Winik Salamon ki helyett és kinek nevében szavazott, sem azt, hogy kire adta szavazatát; a kérvényezők részéről a tárgyalás folyamán előterjesztett annak a kérelemnek pedig, hogy ezek a kérdések vizsgálat utján derittessr-nek fel, törvényes alapja nincs: a kérvényt erre a megtámadott szavazatra vonatkozólag vizsgálat mellőzésével el kellett utasítani. (251/1905.) 6. §. Készogesség kellékei: szándékosság és okozati összefüggés. (Rakovszky István.) 69. Rakovszky István, minthogy teljes rekedtsége miatt beszélni nem tudott, kijelentette, hogy helyette kisérője, S. K. fog beszélni és hogy mindazért, amit az mondani fog, a felelősséget elvállalja. S. K. erre elmondá beszédét, melynek bizonyos kitételei a 3. §. 8. pontja alá esnek. A képviselő meghatalmazottja tagadta a részességet s kijelentette, hogy R.-nak nem volt előzetes tudomása arról, hogy S. mit fog mondani. C. II. t.: A fenforgó ügyben első sorban a részesség jogi természete vizsgálandó, hogy ama felelősség, mely a képviselőre fent idézett nyilatkozatából hárul, megbírálható legyen. E tekintetben pedig kiindulási pontul az szolgál, hogy arra a felelősségre és ezzel kapcsolatos részességre nézve, amely a választási visszaélésekből az 1899: XV. t.-cz. értelmében a választásban közreműködőket terheli és amelyek a választás érvénytelenségét vonják maguk után: nem a magánjogi, hanem az általános büntetőjogi elvek irányadók. Ez elvek szerint a cselekmények, melyek beszámítás alá eshetnek, olyan tényeket, oly magatartást feltételeznek a cselekvő részéről, hogy az ő tevékenysége okozati összefüggésbe legyen hozható a bekövetkezett jogsértő eredménynyel; ezt az eredményt tehát szükségképpen az ő akaratára kell visszavezetni, vagyis kell, hogy a cselekvő tudta és akarta légyen a törvényellenes eredményt. Ezt fejezi ki a szándékosság, mint a beszámithatóság szükséges előfeltétele. A fenforgó esetben azonban a képviselő azt, hogy a vele volt és a helyette nyilatkozó mily tartalmú beszédet fog mondani, nem tudhatta, ha csak arra nézve az utóbbival előre meg nem egyezett, ezt azonban nem csak a képviselő vette határozottan tagadásba, hanem maguk a kérvényezők sem állították 4