Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

50 kérvényükben; amennyiben pedig ezt a mai tárgyaláson felhoz­tak: mint uj tény a 70. §. értelmében figyelembe nem vehető. Ezek szerint a képviselőt az ellene felhozott nyilatkozatért az 1899: XV. t.-cz.-ben a választási visszaélésekre megszabott kö­vetkezmények már ama általános jogi elveknél fogva sem érhe­tik, amelyek itt irányadók, s amelyek a most idézett törvény G. §-ában meghatározott és a Btk. 69. §-ával teljesen megegyező ré­szességre is feltétlenül alkalmazandók, amelynek eseteit a felhí­vott G. §. állapitja meg. E §. szerint egyrészt a szándékosság mint a részesség fogalmának lényeges alkateleme szükségképpen meg­kívántatik ahhoz, hogy valamely cselekmény alája legyen von­ható, mi azonban a fenforgó esetben, mint fentebb kifejtettük, meg­nem állapitható; másrészt nyilvánvaló a részességnek törvényes meghatározásából, hogy ahhoz nem elég a kellő gondosság és óvatosság elmulasztása a bekövetkezett eredmény előrelátásában, — annál kevésbé a tisztán szenvedőleges jelenlét egy harmadik személy által elkövetett tiltott cselekménynél. Ezeknél fogva a kir. Curia annak bírálatába sem bocsát­kozott, vájjon foglalnak-e magukban tárgyilag a kérvény mellék­leteiben idézett nyilatkozatok a 3. §. 8. pontjába ütköző cselek­ményt, hanem a bizonyítási eljárásnak, mint czéltalannak, mel­lőzésével a kérvényt a 121. §. értelmében elutasította (52/1902.) == Ugyanígy határozott a C. II. t. dr. báró Dániel Tibor esetében 245/1905. sz. a. Előzetes kifejezett beleegyezés nem következtethető. (Dr. báró Dániel Tibor.) 70. G. II. t: A kérvény I., III., IV. tételei a), c), d) pontok alatt részletezett másodsorban birói mérlegelés alá vett azokra a tényekre nézve nem találtatott a bizonyítás felvétele elrendelhető­nek, melyeket kérvényezők azért soroltak a feltétlen érvénytelen­ségi okok közé, mert a képviselő a mások által elkövetett amaz etetés-itatásba és pénzzel való megvesztegetésbe megelőzően és ki­fejezetten beleegyezett, illetve abban részes, mert e tekintetben vizsgálat alá véve azt, hogy föltéve a mások által elkövetett állí­tólagos etetés-itatás és vesztegetés tényeinek bizonyítását, van­nak-e a kérvényben oly szabatos és határozott ténybeli adatok előadva, amelyek alapul szolgálhatnak a képviselő azokban való megelőző és kifejezett beleegyezésének, avagy az ettől lényegesen különböző részességének szempontjából a bizonyítási eljárás el­rendelésére: a kir. Curia ugy találta, hogy a kérvényezők azon áhításának támogatására, hogy a képviselő az állítólag mások által elkövetett érvénytelenségi tényékbe előzően és kifejezetten beleegyezett volna, egyetlen egy oly elfogadható adatot sem hoz-

Next

/
Thumbnails
Contents