Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

45 sorolva, minden egyes pont alatt meghatározott eset külön-külön önálló érvénytelenségi oknak, és a maga egésszében különkülön olyan érvénytelenségi tényálladéknak tekintessék, amely valamely másik pontban meghatái ózott esettel a maga egészében kapcsolatban nincs és a maga egészében valamely másik pontban meghatározott eset által kiegészítésre nem szorul. Hogy ez a 3. §. 1—26. pontjaiban meghatározott eseteknél igy van, az e pontok szószerinti tartalmánál fogva kétségtelen; amiből szintén következik, hogy igy kell lenni a 27. pontban meghatározott esetnél is. Az idézett törvényczikk 3. §-ában összesen huszonhét külön pont alá sorolt eset tehát az a kizárólagos érvénytelenségi ok, a melyek bármelyike alapján a választás érvénytelenségének megállapítása a C. előtt kérvény utján kérhető; már ebből a tekintetből sem lehetséges az. hogy bármelyik pontban meghatározott eset a maga egészében egyúttal egy másik pontban meghatározott eset tényálladékát is alkothassa. Az a kitétel, hogy „az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte", nemcsak a 27. pontban, hanem a 10., 11., 12.. 13. és 14. pontokban is benfoglaltatik; az utóbbi öt pontban meghatározott esetek bármelyikének fenforgása esetében tehát a törvényszerű érvénytelenségi ok maga az illető öt pont közül a megfelelő eset. nem pedig a 27. pontban meghatározott eset és igy ilyenkor az idézett törvény 23. §. rendelkezéséhez képest a kérvényben nem a 27. pontot, hanem az illető öt pont közül a megfelelő pontot kell megjelölni. Egyébiránt a 10., 11., 12., 13. és 14. pontokban csak az a kitétel foglaltatik: ,.ha a képviselő az érvényes szavazatok általános többségét el nem nyerte"; ellenben a 27. pontban az a kitétel van: „ha az, akit a választási elnök országgyűlési képviselőnek kijelentett, az érvényes szavazatok általános többségét nem nyerte el"; a kitételeknek ez a különbözősége tehát szintén azt mutatja, hogy a 27. pont önálló érvénytelenségi ok és a maga egészéhen önálló tényálladékot alkot, amely nem lehet sem egészben, sem részben egyúttal az illető öt pont bármelyikének tény álla déka is, és hogy a 27. pont fenforgásánál a választási elnöknek, aki alatt esetleg a szavazatszedö küldöttség elnöke is értendő, különleges közrehatása szükséges; ezeknek az elnököknek ugyanis nemcsak a közönséges számítási müvelet keresztülvitele, hanem némely esetekben, mint például az 1874: XXXIII. törvényczikk 78. és az 1876: XXXIX. törvényczikk 8. §-aihan meghatározott esetekben is az adott szavazatok érvénytelenségének eldöntése első sorban hivatásában áll. A dolog természeténél fogva az 1899: XV. t.-cz. 28. §-ában