Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

46 szabályozott az a megállapítás, hogy az érvényes szavazatok általános többségét egy másik jelölt nyerte el, mindenkor csak a szavazatok kiszámítása és az ez iránt szabályozott le- és hozzászámitás mellett lehetséges; már pedig ilyeneknek az idézett törvényczikk 4, és 5. §§. szerint a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontja alapján is van helye; mégis az idézett törvényre vonatkozó törvényjavaslat indokolása szerint a valódi eredménynek bírói megállapítása épen a választási cselekmények törvényszerűségét állapítja meg és a bíróság e jogát azokra az esetekre kellett szorítani, midőn érvénytelenségi okként a 3. §. 25. és 27. pontjai valamelyike hozatik fel, tehát ez indokolás szerint az a megállapítás a különben lehetséges eseteknek csak egy részére korlátoltatott; és így ez a körülmény is megerősíti azt, hogy a javaslatból a törvénybe változatlan szöveggel átment 27. pont alá nem vonhatók azok a le-, hozzá- és kiszámítások, amelyek előfeltételét tevő tényálladék a 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 12., 13. és 14. pontok valamelyikében van meghatározva. A 27. pontnak ekként kifejtett jelentőségét nem gyengítheti meg az, hogy a 27. pont szövegében zárjel között a 4. és 5. §. fel van híva; mert a 4. és 5. §. magában véve érvénytelenségi okot a választásra vonatkozóan nem alkot, hanem egyrészről az előbbi meghatározza az érvénytelen szavazatok miségét, másrészről mindkettő a többség kiszámításának törvényszerű módját és az e tekintetből megengedett le- és hozzászámitás módozatait; és mert a 4., illetőleg 5. §. a 3. §. 10., 11., 12., 13. és 14. pontjainál is a szövegben zár jel között szintén fel van hiva; már pedig kétségtelen az, hogy az utóbbi öt pontban meghatározott eset mindegyike a maga egészében külön-külön érvénytelenségi ok, aminek a törvényben meghatározott tényálladéka szintén külön-külön önálló és egymással sem egészben, sem részben semmiféle kapcsolatban nincs. Ilyen körülmények között a 27. pontban meghatározott esetnek sem tényálladéka, sem azoknak a szavazatoknak érvénytelensége, amelyeknek ebbeli minősége a 2., 3., 4., 6., 9., 10. és 11. pontok rendelkezésein alapszik, sem a 12., 13. és 14. pontokban meghatározott esetekben megengedett, illetőleg szabályozott kiszámítás, hanem a 27. pontnak tényálladéka egyrészről a fentebb említett pontokon kivül egyéb alapon érvénytelen szavazatok fenforgása és a 4. és 5. §§. szerint megengedett és szabályozott egyéb le- és hozzászámitások, úgyszintén kiszámítások eseteinek megtörténte, másrészről közönséges számítási és ténybeli tévedések jelenléte. (362/902.) z= Ugyanígy döntött a C. I. t. Enyedi Lukács ügyyében 455/1902. sz. a. örley Kálmán ügyében 491/1902. sz. a., annak II. t. Rudnyánszky György