Grecsák Károly: Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbbfoku ítélőhatóság elvi jelentőségű határozatai. X kötet. (Budapest, 1911)

12 évi XX. t.-cz. 32. §-a által nyert törvényhozási felhatalmazás alapján 125000/902. szám alatt kiadott rendelet 12. §-a is kiemeli, a választott tisztviselő, tehát a főszolgabíró lemondásának elfoga» dása felett, illetőleg e tekintetben a felmentés iránt a közgyűlés határoz. Minthogy azonban a felek között nem vitás az, hogy R. I. többször ismertetett lemondásának elfogadása felett, illetőleg e tekintetben a felmentés iránt Trencsén vármegye közgyűlése az 1905. évi január hó 26-ik napját megelőző három heti idő előtt nem határozott, mindezeknél fogva és még azért is, mert a XVI/a. alatti okirat tartalma szerint Trencsén vármegye alispánja az illető lemondást különben is csak feltételesen fogadta el, kétségtelen, hogy R. I.-nak illető főszolgabírói állása az 1905. évi január hó 26-ik napját megelőző 3 heti időben is a zsolna-rajeczi választókerület egy részére törvényszerűen még mindig kiterjedt ós igy R. 1. az 1899. évi XV. t.-cz. 166. §. második bekezdése szerint az 1905. évi január 26. napján abban a választókerületben országgyűlési képviselőnek a törvény értelmében választható nem volt. (111/905.) 3. §. 2. p. Vesztegetés leszavazott választóval szemben. (Dr. Egry Dezső.) 5. C. I. t.: A G. tényként megállapította, hogy E. D. abban a meggyőződésben, hogy a fent felsorolt választók még nem szavaztak és a másik jelöltre akarnak szavazni, azt az ígéretet tette, hegy kész kiadásukat megtéríteni, de ez nem tehet ki többet 2—2 forintnál. E tényekből a C. azt következtette, hogy a fent körülirt ígéretet E. D. abból a czélból tette, hogy az illető 5 választó ő reá szavazzon, annál inkább, mert E. D. eskü alatti vallomása szerint ő azt az ígéretet közvetlenül és nyomban H. L.-nek hozzája intézett ama kijelentésére tette, hogy ez és társai V. H.-ra akarnak szavazni, de ez majd beszél társaival, mit ad E. D.? Nem bir alappal az a védelem, hogy az illető választók közül kettő már a másik jelöltre s utóbb a többi három is ugyanarra a másik jelöltre szavazott és hogy az igéret tétele időpontjában E. D.-nek esetleg elérhetetlen többsége volt és igy az illető választók szavazatára, mint ezt nekik ki is jelentette, szüksége nem volt. Mert a 3. §. 2. pontjában meghatározott cselekmény feltétlen érvénytelenségi ok, mely érdemtelenné teszi a megválasztott képviselőt, tekintet nélkül arra, hogy a cselekménynek a szavazatok alakulására minő hatása volt és mert a fönt kifejtettek szerint E. D. az illető igéret megtételekor abban a meggyőződésben volt, hogy az illető öt választó még nem szavazott és a másik jelöltre akar szavazni; különben azt, hogy az illető választók szavazatára szűk-