Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 85 — szerint pedig azoknak, a kiket az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a jövedelmükre való tekintet nélkül ruház fel választói joggal, a bizottsági tagságnál szenvedő választói képességük az adófizetés külön kelléke nélkül magában az 1886. évi XXL t.-cz. 23. §. f) pontja alatt foglalt minősítésben gyökerezik. Az adófizetés hiánya tehát azoknál, a kik az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. f) pontja szerint minősitve vannak, magában véve a törvényhatósági bizottsági taggá választásnak törvényes akadálya nem lehet. Ezen indokoknál fogva a panasznak helyt adni nem lehetett. Közös jövedelem után kivetett kereseti adó, ha egy közös tétel alatt Íratott is elő, a közösségben levőknek olyan arányban saját egyéni adójuk, a milyen arányban a közös jövedelem őket megilleti, s ebben az arányban számitandó be a törvényhatósági virilis névjegyzék összeállitásánál. A m. kir. közigazgatási bíróság 1907. évi 5930. sz. határozata: A közigazgatási biróság T. vármegye törvényhatósági bizottsága legtöbb adót fizető tagjainak 1908. évi névjegyzéke ügyében T. vármegye állandó bíráló választmányának 1907. évi 9. sz. alatt hozott határozata ellen, melylyel M. Dániel és M. Géza felvételét elrendelte, a B. Ernő által beadott panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt : A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyet nem ad. Indokok: Az iratok közt levő adófőkönyvi kivonat szerint a két panaszlottnak a névjegyzékbe történt felvételére alapul vett adó egy tétel alatt M. Dániel és társa nevére Íratott ugyan elő, azonban a szintén csatolt községi bizonyítvánnyal igazolva van, hogy M. Dániel egyedüli társa M. Géza, s hogy ezek a m—i pusztai haszonbérletet, mely után a szóban forgó kere.seti adó kivettetett, fele-fele részben bírják. Közös jövedelem után kivetett kereseti adó pedig, ha egy közös tétel alatt Íratott is elő, a közösségben levőknek olyan arányban saját egyéni adójuk, a milyen arányban a közös jövedelem őket megilleti. Ezért — tekintettel a fennebb kiemelt tényállásra — törvényszerű az állandó bíráló választmánynak az a határozata, hogy a szóban forgó adót a két panaszlott között egyenlő arányban vette számításba, és alaptalan a panasz, a mely a panaszlottak felvételét kizárólag a miatt támadja meg, hogy az egy tétel alatt előirt adó az azzal terheltek között megosztva számíttatott. A törvényhatósági bizottságnál — oly értelemben, mint az 1886. évi XXII. t.-cz. alapján a községi képviselőtestületben — póttagok nincsenek, ilyenek törvényhatósági bizottsági tagsági jogokat nem gyakorolhatnak, s a törvényhatóság elé terjesztett névjegyzékben póttagok elő sem fordulhatnak. Önként értetik, hogy mennyiben az igazoló választmány által kiigazított virilis névjegyzékből, annak végleges megállapításáig, egyesek kimaradnának, a kimaradottak helyébe a sorrendben következő legtöbb adót fizető veendő fel; a kinek a felvétele tárgyában hozott, s szabályszerűen kihirdetett közérdekű határozat, ellen van jogorvoslatnak helye. Az az intézkedés azonban, melynél fogva a törvényhatósági bizottság tagjainak törvényes számán felül bizonyos számú adófizető sorrend szerint nyilvántartatik, mint olyan természetű intézkedés, mely jogkövetkezményekkel nem jár, s csupán a hatóság tájékozására szolgálhat, jogorvoslat tárgya sem lehet. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 6601. sz. határozata: A közigazgatási biróság P. Vazulnak, B. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjai 1908. évi névjegyzéke ügyében állandó biráló választmány 1907. évi 10,752. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896.