Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 86 évi XXVI. t,-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasz következtében kimondja, hogy M. János, mint póttag, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe fel nem vehető. Indokok: A panasz M. Jánosnak, mint a névjegyzékbe 2-ik helyen felvett póttagnak felvétele ellen irányul. Az 1886. évi XXI. t.-cz. a törvényhatósági bizottságnál a póttagság intézményét általában nem ismeri, így a választott bírósági tagok sorában évközben üresedésbe jövő tagsági helyek betöltésére nézve a törvény világosan aképen intézkedik, hogy azok minden év végével azon kerület által töltendők be, a mely által megválasztattak. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok évközben megüresedett helyeinek betöltésére nézve azonban ily külön intézkedés szükségtelen, mert azok névjegyzéke különben is minden év végén kiigazittatván, ez által a bizottságnak ugy választott, mint virilis elemére nézve egyenlően érvényesül az az elv, hogy a bizottság kebelében megüresedett helyek az év végével töltendők be. A törvényhatósági bizottságnál tehát — oly értelemben, mint az 1886. évi XXII. t.-cz. alapján a községi képviselőtestületben — póttagok nincsenek, ilyenek törvényhatósági bizottsági tagsági jogokat nem gyakorolhatnak, s a törvényhatóság elé terjesztett névjegyzékben póttagok elő sem fordulhatnak. Önként értetik, hogy a mennyiben az igazoló választmány által megállapított virilis névjegyzékből, annak végleges megállapításáig, egyesek kimaradnának, a kimaradottak helyébe a sorrendben következő legtöbb adót fizető veendő fel: a kinek a felvétele tárgyában hozott, s szabályszerűen kihirdetett közérdekű határozat ellen van jogorvoslatnak helye. Az az intézkedés azonban, melynél fogva a törvényhatósági bizottság tagjainak törvényes számán felül bizonyos számú adófizető sorrend szerint nyilvántartatik, mint olyan természetű intézkedés, mely jogkövetkezményekkel nem jár, s csupán a hatóság tájékozására szolgálhat, jogorvoslat tárgya sem lehet. A törvény ama rendelkezéséből, hogy ha valaki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz a tagja, melyet maga választ, következik, hogy a névjegyzékbe való felvétel nem köthető annak az igazolásához, hogy az illető valamely más törvényhatóság bizottságának nem tagja. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 6647. sz. határozata: A közigazgatási biróság gróf K. Imrének és F. Ignácznak Sz. vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak 1908. évi névjegyzéke ügyében az állandó biráló választmány 1907. évi 22,584. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszait az 1896. évi XXVI. t-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság panaszlókat, a mennyiben megfelelő összegű adót fizetnek, a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe felvétetni rendeli. Indokok: A biráló választmány panaszlók felvételét egyedül azon indokból tagadta meg, hogy nem a vármegye területén laknak és hogy nem igazolták azt, hogy más törvényhatóság területén bizottsági tagsági jogokat nem gyakorolnak. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pontja a bizottsági tagságnak vagylagosan két feltételét állitja fel. Az egyik a törvényhatóság területén való legalább két évi lakás és adófizetés. Annál tehát, a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta bir és ugyanannyi idő óta adót fizet, az a körülmény, hogy ott nem lakik, egyéb törvényes feltételek mellett a legtöbb adót fizetők névjegyzékébe való felvételnek nem lehet törvényes akadálya. Miután továbbá az idézett törvény 26. §-a értelmében, ha valaki több törvényhatóságban jön