Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 84 — minősítése az 1874. évi XXX11I. t.-cz. 7. §-a rendelkezésénél fogva nem kétséges. A két évi lakás feltételének, miként ez az előbb hatályban volt 1870. évi XLII. t.-cz. képviselőházi tárgyalásából kitűnik, az a czélja, hogy bizottsági tagsági jogokat csak olyanok gyakorolhassanak, a kik a törvényhatóság viszonyaival ismerősek. Ezen feltételt pedig a törvényhatóság tisztviselője már állásánál fogva megszerzi, mert e tekintetben a törvényhatósági szolgálat magával a törvényhatóság területén való lakással legalább is egyenlő értékű. Ott tehát, a hol a vármegye székhelye törvényhatósági joggal felruházott városban van, a vármegye tisztviselőinek a központban töltött szolgálati ideje az 1886. évi XXL t.-cz. 23. §. e) pontjában a törvényhatósági virilistákra nézve meghatározott minősités -szempontjából a vármegye területén való lakással egyenlő hatályú. Ellenkező esetben pedig a törvény czéljával meg nem egyező az a visszás helyzet állana elő, hogy ily vármegyékben a központi tisztviselők a vármegye székhelyéül szolgáló idegen törvényhatóságban bizottsági tagokul meg lennének választhatók, de a saját vármegyéjükben nem; sőt azok a külső tisztviselők, a kik központi tisztviselővé választatnának, vagy oda helyeztetnének, mint idegen törvényhatóság területére átköltözöttek választott bizottsági tagsági képességüket vesztenék és a törvény 33. §-a értelmében a bizottsági tagok sorából törlendők lennének. Ezen indokoknál fogva az Ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. 1. Törvényhatósági bizottsági jogosultság szempontjából az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. S. e) pontjában megkívánt 2 évi állandó lakást nem szakitja meg az egyetemi tanulmányok miatt való tartós távollét. 2. Az adófizetés hiánya azoknál, a kik az 1886. évi XXI. t.-cz- 23. §. f] pontja szerint minősítve vannak, magában véve a törvényhatósági bizottsági taggá választhatásnak törvényes akadálya nem lehet. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 3875. sz. határozata: A közigazgatási biróság K. Jánosnak, a r—i választókerületben 1906. évi deczember 28-án tartott törvényhatósági bizottsági tagválasztás ügyében S. vármegye állandó biráló választmányának 1907. évi 3342. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszló H. Gézának bizottsági taggá választását a miatt kéri megsemmisíteni, hogy a nevezett a törvényhatóság területén két év óta nem lakik és adót nem fizet; minek következtében az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pontja értelmében bizottsági tag nem lehet, az iratok mellett levő anyakönyvi kivonat tanúsítja, hogy H. Géza 24. életévét 1906. évi augusztus 4-én töltötte be, s panaszló sem tagadja, hogy az 1906. évi deczember 28-án történt választást megelőző két év alatt tanulmányainak folytatása végett volt távol az atyai háztól, az általános jogszabályok szerint a törvényes gyermek születésével atyjának a lakóhelyét szerzi meg s azt mindaddig megtartja, a mig maga lakóhelyet nem alapit. Ezen távollét által tehát H. Géza az atyja után származott lakóhelyét nem vesztette el, mert önálló lakóhelyet, a melynek fogalma az állandó letelepedést feltételezi, nem alapított. H. Géza lakóhelye tehát a választást megelőző két év alatt kétségtelenül atyjának lakóhelyén, R. községben volt. Nem vitás továbbá, hogy H. Géza a magyaróvári gazdasági akadémián nyert oklevele alapján az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a értelmében országgyűlési képviselő választói joggal bír. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) és f) pontjainak helyes és a biróság állandó gyakorlatában is követett értelmezése