Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 83 a bizottságnak csak olyan ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyekben közvetlenül érdekelve nincsen. A törvény ezen rendelkezése, — mint általában a jogok megszorítását tárgyazó minden rendelkezés, — szorosan lévén magyarázandó, az abban emiitett közvetlen érdekeltség csak magára az illetőnek személyére vonatkoztatható, de harmadik személyekre ki nem terjeszthető. Az a panasz, hogy dr. P. Zsigmond több választó kezéből a szavazatlapot kivette és dr. Ó. Elemér nevével ellátott szavazatlapot adott a kezébe, szintén nem érinti a választás törvényességét. Mert eltekintve attól, hogy panaszlók a törvényhatósági bizottság egy tagját sem nevezik meg, a kivel ez megtörtént volna — a panaszolt eljárásban magában véve még nem nyilvánulnak oly jogellenes kényszernek a jelenségei, a mely alkalmas lehet arra, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok elhatározását befolyásolja. Törvényes alapon az sem kifogásolható, hogy a szavazatszedő küldöttség elnöke délután 5 órát zárórául tűzte ki, és ezen idő után még két szavazatot elfogadott. Az 1886. évi XXI. t.-cz. a tisztviselők választásánál a zárórát nem ismeri. A szavazás tényleges befejezéséig, illetőleg a szavazatok összeszámításának megkezdéséig jelentkező szavazók tehát mindig elfogadandók, s ezen jogukat a záróra kitűzése nem korlátozhatja. Azt pedig maguk panaszlók sem állítják, hogy a két szavazat akkor fogadtatott volna el, midőn már a szavazatok összeszámítása megkezdetett, sőt a városi tanács 21,035/906. sz. jelentése szerint akkor még a szavazatszedő szekrényből egyetlen szavazatlap sem lett kivéve és felbontva. Ezen indokoknál fogva a panasznak helyt adni nem lehetett. Ott, a hol a vármegye székhelye törvényhatósági joggal felruházott városban van, a vármegye tisztviselőinek a központban töltött szolgálati ideje az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. é) pontjában a törvényhatósági virilistákra nézve meghatározott minősítés szempontjából a vármegye területén való lakással egyenlő hatályú. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 1744. sz. határozata: A közigazgatási biróság N. Bélának törvényhatósági bizottsági taggá történt választása ügyében P. vármegye állandó biráló választmányának 1907. évi 2515. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad, s az állandó biráló választmány határozatának hatályon kívül helyezésével az igazoló választmány 635/907. sz. határozatát, melylyel N. Bélának törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztása igazoltatott, érvényre emeli. Indokok: P. vármegye állandó biráló választmánya N. Béla s—i szolgabírónak vármegyei bizottsági taggá történt megválasztását azon indokból semmisítette meg, mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 23. §. e) pontja értelmében bizottsági tag nem lehet, a ki a törvényhatóság területén legalább két év óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik és adót nem fizet. N. Béla 1904. évi október hó 1-től 1906. évi február hó végéig, mint vármegyei közigazgatási gyakornok P.-ban a vármegye székhelyén lakott, s miután P. város önálló törvényhatóság, az ott lakás és adófizetés a vármegyei bizottsági tagságra nem képesit. A mi a 23. §. e) pontjának a két évi adófizetésre vonatkozó rendelkezését illeti, a biróság ezt a gyakorlatban aképen értelmezte, hogy ez a feltétel a választott bizottsági tagokra, ha ezek különben az f) pont szerint országgyűlési képviselő választói joggal birnak, nem vonatkozik, hanem csak a legtöbb adót fizetőkre. Panaszlónak, mint szolgabírónak ez a 6*