Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 82 ­1. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 82. §-ának azon rendelkezése, hogy a választásnál tiszti ügyész helyettesítendő, az általános tisztujitásra vonatkozik és az időközi válasz­tásokra nem terjed ki. 2. A helyettesitett tisztviselő csak az illető állás hivatalos teendőinek végzé­sére szükséges jogkörrel ruháztatik fel, azon jogokat azonban, melyek az illető állas­sal egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett hivatalos köteles­ségek, — minő a közgyűléseken való szavazatjog, nem gyakorolhatja. 3. Az 1886. évi XXI. .-cz. a tisztviselők választásánál a zárórát nem ismeri. A szavazás tényleges befejezéséig, illetőleg a szavazatok összeszámitásának megkezdé­séig jelentkező szavazók tehát mindig elfogadandók, s ezen jogukat a záróra kitűzése nem korlátozhatja. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 892. sz. határozata; A közigazgatási biróság ifj. R. Lajos ós társainak K. szabad kir. város törvényhatósági bizottságának a városi tiszti főügyész megválasztása tár­gyában 1906. évi 278. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panasz­lók elsősorban a választási eljárás törvényességét abból az okból támadják meg, hogy a főispán a választás tartamára tiszti ügyészt nem helyettesitett és igy miután a tiszti alügyész is pályázott, a választás tulaj donképen a tiszti ügyész törvényszerű jelenléte nélkül tartatott meg. Ezen kifogásnak nincsen törvényes alapja. Mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 82. §-ának azon rendelkezése, hogy a választásnál tiszti ügyész helyettesítendő, az általános tisztujitásra vonatkozik. Az időközi választásokról e tekintetben a törvény külön nem rendelkezvén, azok a közgyűlés egyéb határozataival egy tekintet alá esnek, a melyek törvényessége abból az okból, hogy nem tiszti ügyész jelenlétében hozattak, meg nem támadható. Kifogásolják továbbá a panasz­lók F. Lajos helyettes városi főpénztárnok és P. Oszkár ideiglenes levél­tárnok szavazatainak érvényességét. A helyettesitett törvényhatósági tiszt­viselő jogköre nem lóvén szorosabban meghatározva, az a közgyűlésen való szavazatjog kérdésében az 1896. évi XXVI. t.-cz. életbelépte előtt a köz­igazgatási hatósági, valamint azután a közigazgatási bírósági gyakorlat­ban akónt értelmeztetett, hogy a helyettesitett tisztviselő csak az illető állás hivatalos teendőinek végzésére szükséges jogkörrel ruháztatik fel, azon jogo­kat azonban, melyek az illető állással egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett hivatalos kötelességek, — minő a közgyűléseken való szavazatjog, — nem gyakorolhatja. A biróság ennélfogva megállapítja hogy F. Lajos helyettes főpónztárnoki minőségében szavazati jogot nem gyakorolhatott. Nem esik azonban ugyanezen szempont alá P. Oszkár ideig­lenes levéltárnok szavazata. Mert ő a kinevezési okmány szerint levéltár­nokká nem helyettesittetett, hanem a főispán, mint azon hatóság által, a kit a végleges kinevezés joga illet, ideiglenes minőségben kineveztetett. A kineve­zés által pedig a levéltárnoki állás jellegét megnyervén, az azzal egybekötött jogokat, s ezek között a közgyűlésen való szavazatjogot is, — tekintet nélkül a kinevezés ideiglenes vagy végleges voltára, — gyakorolhatja. Ezen két kifogásölt szavazat közül tehát csupán F. Lajos helyettes pénztárnok szava­zata levén érvénytelen, ha az dr. 0. Elemérnek 2 szavazattöbbségéből leszá­mittatik is, még mindig egy szavazattöbbség jelentkezik. Panaszlók dr. Ó. Elemér atyjának, dr. 0 Kelemennek, valamint ipának, dr. P. Zsigmondnak a szavazati érvényességét is kétségbe vonják az 1886. évi XXI. t.-cz. 50 §. a) 4. bekezdésének azon rendelkezése alapján, hogy általában minden tagja

Next

/
Thumbnails
Contents