Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)
— 82 1. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 82. §-ának azon rendelkezése, hogy a választásnál tiszti ügyész helyettesítendő, az általános tisztujitásra vonatkozik és az időközi választásokra nem terjed ki. 2. A helyettesitett tisztviselő csak az illető állás hivatalos teendőinek végzésére szükséges jogkörrel ruháztatik fel, azon jogokat azonban, melyek az illető állassal egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett hivatalos kötelességek, — minő a közgyűléseken való szavazatjog, nem gyakorolhatja. 3. Az 1886. évi XXI. .-cz. a tisztviselők választásánál a zárórát nem ismeri. A szavazás tényleges befejezéséig, illetőleg a szavazatok összeszámitásának megkezdéséig jelentkező szavazók tehát mindig elfogadandók, s ezen jogukat a záróra kitűzése nem korlátozhatja. A m. kir. közigazgatási biróság 1907. évi 892. sz. határozata; A közigazgatási biróság ifj. R. Lajos ós társainak K. szabad kir. város törvényhatósági bizottságának a városi tiszti főügyész megválasztása tárgyában 1906. évi 278. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszlók elsősorban a választási eljárás törvényességét abból az okból támadják meg, hogy a főispán a választás tartamára tiszti ügyészt nem helyettesitett és igy miután a tiszti alügyész is pályázott, a választás tulaj donképen a tiszti ügyész törvényszerű jelenléte nélkül tartatott meg. Ezen kifogásnak nincsen törvényes alapja. Mert az 1886. évi XXI. t.-cz. 82. §-ának azon rendelkezése, hogy a választásnál tiszti ügyész helyettesítendő, az általános tisztujitásra vonatkozik. Az időközi választásokról e tekintetben a törvény külön nem rendelkezvén, azok a közgyűlés egyéb határozataival egy tekintet alá esnek, a melyek törvényessége abból az okból, hogy nem tiszti ügyész jelenlétében hozattak, meg nem támadható. Kifogásolják továbbá a panaszlók F. Lajos helyettes városi főpénztárnok és P. Oszkár ideiglenes levéltárnok szavazatainak érvényességét. A helyettesitett törvényhatósági tisztviselő jogköre nem lóvén szorosabban meghatározva, az a közgyűlésen való szavazatjog kérdésében az 1896. évi XXVI. t.-cz. életbelépte előtt a közigazgatási hatósági, valamint azután a közigazgatási bírósági gyakorlatban akónt értelmeztetett, hogy a helyettesitett tisztviselő csak az illető állás hivatalos teendőinek végzésére szükséges jogkörrel ruháztatik fel, azon jogokat azonban, melyek az illető állással egyébként egybe vannak kötve, de nem szoros értelemben vett hivatalos kötelességek, — minő a közgyűléseken való szavazatjog, — nem gyakorolhatja. A biróság ennélfogva megállapítja hogy F. Lajos helyettes főpónztárnoki minőségében szavazati jogot nem gyakorolhatott. Nem esik azonban ugyanezen szempont alá P. Oszkár ideiglenes levéltárnok szavazata. Mert ő a kinevezési okmány szerint levéltárnokká nem helyettesittetett, hanem a főispán, mint azon hatóság által, a kit a végleges kinevezés joga illet, ideiglenes minőségben kineveztetett. A kinevezés által pedig a levéltárnoki állás jellegét megnyervén, az azzal egybekötött jogokat, s ezek között a közgyűlésen való szavazatjogot is, — tekintet nélkül a kinevezés ideiglenes vagy végleges voltára, — gyakorolhatja. Ezen két kifogásölt szavazat közül tehát csupán F. Lajos helyettes pénztárnok szavazata levén érvénytelen, ha az dr. 0. Elemérnek 2 szavazattöbbségéből leszámittatik is, még mindig egy szavazattöbbség jelentkezik. Panaszlók dr. Ó. Elemér atyjának, dr. 0 Kelemennek, valamint ipának, dr. P. Zsigmondnak a szavazati érvényességét is kétségbe vonják az 1886. évi XXI. t.-cz. 50 §. a) 4. bekezdésének azon rendelkezése alapján, hogy általában minden tagja