Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

ennélfogva a 2 évi idő meghatározásában van, s az adófizetés tekintetében az a jelentősége, hogy adó alapján csak az foglalhat helyet a bizottságban, a ki az adót már két év óta fizeti. Az adófizetés hiánya tehát azoknál, a kik az 1886. évi XXI. t.-cz 23. §. f) pontja szerint minősítve vannak, magában véve a bizottsági taggá választhatásnak törvényes akadálya nem lehet: minélfogva az állandó biráló választmány törvényszerűen határozott, midőn B. Illés megválasztását igazolta, s ezért a panasznak helyt adni nem lehetett. A főispánnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 64. §-ában meghatározott felhatalmazása az alispán elmozditására és helyettesítésére egyáltalán nem terjed ki. Ugyanez a felhatalmazás csak arra ad a törvény szerint jogot, hogy a főispán a felhatalmazás alapján elmozdított engedetlen alkalmazottakat helyettesithesse véglegesen, de nem ad jogot arra, hogy az egyébként bármi módon megüresedett állásokat a főispán végleges helyettesités utján betöltse. Ha az idézett törvényszakasz alapján a legközelebbi következő tisztujitásig törvényszerűen alkalmazott tisztviselőknek ez az alkalmazása annak lejáratát megelőzően az ő cselekményüktől független okból jogszerűen szűnt meg: ezeknek a tisztviselőknek illetményeik tekintetében az eltöltött tényleges szolgálati idejüknek meg" felelő nyugdijhoz vagy végkielégitéshez való az az igényük áll fenn, a mely igényt az illető törvénzhatóság nyugdijszabályzata azoknak az alkalmazottaknak biztosit, akiknek eddig viselt állása megszüntettetett. A m. kii*, közigazgatási biróság 190(5. évi 4227. sz. határozata. Törvényhatósági tisztviselőválasztásnál a főispánt az alispán vagy polgármester az elnöklésben és kijelölésben csak akkor helyettesitheti, ha erre külön miniszteri felhatalmazása van. A m. kir. közigazgatási biróság 1906. évi 4491. sz. határozata: A közigazgatási biróság U. szabad kir. város törvényhatósági bizottságának 1906. évi augusztus hó 3-án tartott rendes közgyűlésén történt városi tiszti főügyészválasztás ellen dr. Sz Lajos törvényhatósági bizottsági tag által beadott panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §. alapján tárgyalás alá vévén, következőleg Ítélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad s az U. szabad kir. város törvényhatósági bizottságának 1906. évi augusztus hő 3-án tartott rendes közgyűlésen történt tiszti főügyész választást megsemmisíti: Indokok: A panaszló a választást abból az okból támadja meg, hogy a kijelölés szabálytalan volt, mert a kijelölés tekintetében a főispánt megillető jogokat a polgármester gyakorolta, a ki erre külön fölhatalmazva nem volt. A panaszló által e tekintetben előadott tényállás nem vitás; tehát csak azt a jogkérdést kell vizsgálni ós eldönteni, hogy a városi törvényhatósági tisztviselőválasztásoknál a kijelölés tekintetében" való eljárásnál a polgármester a főispán helyett eljárhat-e ? Ezt a kérdést pedig tagadóan kell eldönteni, mert: az 1886 évi XXI. t.-cz. 57. §-a értelmében a főispán a végrehajtó hatalom képviselője; a polgármester pedig a városi törvényhatóság első tisztviselője. E két állás jellege tehát egymástól lénye-* gesen különbözik s nincs is az idézett törvénynek olyan intézkedése, a mely a polgármestert általában a főispán helyettesévé tenné, hanem az egyes esetekben külön-külön mondja a törvény, hogy ott, a főispán akadályoztatása esetén, helyette az alispán jár el. E szerint a törvény kivételes rendelke-