Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 69 — sitése végett jelentkeztek, szavazatuk azonban arra való tekintettel, mert a szavazatok beadására kitűzött 5 percznyi idő már eltelt, a küldöttségi elnök által el nem fogadtatott. Minthogy az olyan szavazatra jogosult választók, kik a szavazatok leadására kitűzött határidő beállásának kihirdetése alkalmával a választás szinhelyén jelen vannak és szavazatukat érvényesíteni kivánják, ezen joguk gyakorlásától abból az indokból, mert a választás lezárásának időpontja beállott, meg nem foszthatok, s minthogy ennélfogva B. vármegye törvényhatósági bizottsága az 1905. évi október hó 3—4-iki közgyűlésén megtartott árvaszéki jegyzői választást jóvá nem hagyhatta: jóváhagyó határozata ellen beadott panasznak helyt adni, s az 1905. évi október hó 3—4-én megtartott törvényhatósági közgyűlésen foganatba ment árvaszéki jegyzői választást a biróságnak meg kellett semmisiteni. A közigazgatási biróság hatáskörére nézve nem az a döntő, hogy a panaszszal megtámadott határozat vagy intézkedés, mely hatóságtól származik, hanem az, hogy mi a határozatnak vagy intézkedésnek tárgya. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 64. és G5. §§-aiban a kormány egyes rendeletének végrehajtása czéljából a főispánnak adott kivételes jog az alispán elmozdítására ki nem terjed. A hivataltól való felfüggesztés vagy hivatalvesztés esetén is az illetményekhez való igény szempontjából a biróság hatáskörébe tartozik annak vizsgálása, hogy a felfüggesztés vagy hivatalvesztés az illetékes hatóságnak jogerős határozatával mondatott-e ki. A m. kir. közigazgatási biróság 1906. évi 1455. sz. határozata: A közigazgatási biróság Cs. vármegye főispánjának 1905. évi 408. sz. alatt kelt rendelkezése ellen, melylyel H. Istvánt cs—i alispáni állásától elmozdította, egyidejűleg F. Lászlóval helyettesitette, az elmozdított alispán illetményeit beszüntette, hivatalának s a magánlakásul szolgáló vármegyei helyiségeknek F. László részére való átadására kötelezte, H. István által beadott panasz tárgyában a főispán által emelt hatásköri kifogást az 1896. évi XXVI. t.-cz. 131. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következő vé</zé4 hozott: A m. kir. közigazgatási biróság a jelen ügyben hatáskörét megállapítja s e határozatáról a további eljárás felfüggesztésével, a m. kir. belügyminisztert az ügyiratok megküldése mellett értesiti. Indokok: A biróság hatásköre ellen kifogás emeltetvén, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 131. §-a értelmében, elsősorban a hatáskör kérdésében hozandó határozat. Cs. vármegye főispánja, kinek intézkedése ellen a panasz irányul, az idézett törvény 101. §-ában adott jogánál fogva, a biróság hatásköre ellen azon az alapon emelt kifogást, hogy az 1896. évi XXVI. t.-cz. 43. §-a jelöli meg a főispánnak azokat az intézkedéseit, melyek ellen a bíróságnál panasznak van helye, s ezek között nem fordul elő a főispánnak az 1886. évi XXI. t.-cz. 64. és 65. §. értelmében való kivételes jogkörében tett s a jelen panaszszal megtámadott intézkedése. A biróság hatásköre ellen emelt kifogásnak e kiindulási pontja téves ; mert a biróság hatáskörére nézve nem az a döntő, hogy a panaszszal megtámadott határozat vagy intézkedés mely hatóságtól származik, hanem az, hogy mi a határozatnak vagy intézkedésnek tárgya. Az 1896. évi XXVI. t.-czikknek a biróság hatásköréről szóló részében az I. — az általános határozatokat tartalmazó — fejezetben ezen szakasz a biróság hatóságát a hozzá utalt vitás kérdések eldöntésére adja meg; s ekkép a törvény a hatáskör szempontjából a vitás kérdés tárgyát teszi irányadóvá s nem azt, hogy mely