Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

52 — azt kérte, hogy az alperes az okozott és a felperes által felszámított ká megtérítésére köteleztessék; továbbá mert a károsult fél indítványára üldö zendő mezőrendőri kihágásokkal okozott kárnak vagy kárdijnak megítélése az 1894. évi XII. t.-cz. 103., 108. és 109. §-ainak egybevetéséből kitetszőleg csak adhaesio esetén, vagyis akkor tartozik a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, ha ezek a kihágás felett is határozhatnak; mert végre a 40 K öszszeget meg nem haladó pénzkövetelés felett az 1877. évi XXII. t.-cz. 14. §-a, illetőleg 11. §-ának 1. pontja és az 1893. évi XVIII. t-cz. 1. §-ának 1. bekezdése alapján támasztott ügyben a községi bíróság Ítéletével befejezett perben a peres felek valamelyikének törvényes határidőben kifejezett kívánatára a további eljárás az 1877. évi XXII. t.-cz. 25. §-a, valamint az 1893. évi XVIII. t.-cz. 225. §-a értelmében az illetékes kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. (1907. évi 22,011. I. M. sz.) Több tulajdonos marháinak oly területen legeltetése miatt inditott ügynek elbirálása, mely területnek tulajdonjoga vitás, a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanácsnak 1907. évi április 18-án hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az eljárás eddigi adatai nem szolgáltattak támpontot arra, hogy a panaszlottak egységes elhatározással együtt és közösen legeltették volna marháikat a panaszos kaszálóján, hogy tehát ők egy egységes cselekménynek lennének tettestársai, cselekményeik tehát külön-külön birálandók el. Minthogy pedig egyénenként az okozott kár összege 60 K-t meg nem haladja, a fenforgó esetben többrendbeli mezőrendőri kihágás tényálladéka látszik megálíapithatónak, ennélfogva a hatáskör kérdésében az 1894. évi XII. t.-cz. 103. §-a alapján a fenti értelemben kellett dönteni. Megjegyeztetik, hogy az a körülmény, hogy a legeltetés helyének tulajdonjoga a tárgyalás alatt vitássá tétetett, nem szolgálhat indokul az ügy elbárálásának a hatáskörből való elutasítására, mert annak a kérdésnek eldöntése: igazolva van-e, hogy a panaszlottak jogosulatlanul legeltettek, a legeltetési kihágás elbírálására hivatott hatóság határozatának érdeméhez tartozik, mely a fentebbi kérdésnek tagadólagos eldöntése esetén a panaszlottakat a kihágás vádja alól felmentheti ugyan, de a jogosulatlan legeltetés kihágása miatt tett panaszt érdemleges eldöntés nélkül a vitás birtokállapot tisztázására való utalással el nem utasíthatja. (15,849/907. I. M. sz.) Az 1883. évi XX. t.-cz. 13. §-ának rendelkezése szerint a ragadozó vagy kártékony állatok elpusztítása, — a hivatalból való vadászatok kivételével — csak a terület birtokosának, illetve bérlőjének van megengedve. Idegen vadászterületen vadmacskának kutyákkal való elfogatása miatt inditott ügy elbirálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. A m. kir. minisztertanácsnak 1907. évi deczember 7-én hozott határozata : Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az 1883. évi XX. t.-cz. 13. §-a értelmében a ragadozó vagy kártékony állatok elpusztítása — a hivatalból való vadászatok kivételével — csak a terület birtokosának, illetve bérlőjének van megengedve és harmadik szemé-