Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

- 571 — 6. sz. elvi határozat. A baleseti bejelentés átvételét, a balesetvizsgálatnál való közreműködést és a törvény 88. §-ában a kerületi munkásbiztositó pénztárak hatáskörébe utalt kártalanítási eljárást az üzem helyére nézve illetékes kerületi munkásbiztositó pénztár köteles teljesíteni. A különböző helyeken időleges munkát teljesítő vállalatok rendes munkatelepének oly alkalmazottai, kik az ideiglenes munkatelepen vannak foglalkoztatva, rendszerint a foglalkozás helyére illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárnak tagjai és csak akkor lesznek az iparüzlet székhelye szerint illetékes kerületi munkásbiztositó pénztár tagjaivá, ha munkaadójuk ennél a pénztárnál tényleg bejelenti őket. Az ideiglenes munkatelep alkalmazottai azonban az iparüzlet székhelye szerint illetékes kerületi munkásbiztositó pénztárnál nem jelenthetők be és ezek az ideiglenes munka telep helyére illetékes kerületi pénztárnak tagjai. Á. Mb. H. 1909. évi 6244. sz. 4. Vásár. A ki vásáron a neki kijelölt helyet elfoglalni vonakodik s más helyen üti fel sátrát, a kbtv. 78. §-a alapján nem büntethető. E cselekmény, mint közrend elleni kihágás csakis helyhatósági szabályrendeletbe ütközik. Úgyszintén helyi szabályrendelet alapján bírálható el azon eljárás is, midőn magánosok a vásári helypénzfizetés körül visszaéléseket követnek el. A m. kir. belügyminiszter 1905. évi 2043. sz. határozata: F. István szabóiparos ellen 1. országos vásár alkalmával a rend fentartása czéljából tett hatósági intézkedés nem teljesitése, 2. helypénz nem fizetése miatt folyamatba tett kihágási ügy vádlott felebbezése folytán felülvizsgáltatván, a következő, harmadfokú határozat hozatott: A város tanácsának másodfokú büntető Ítélete az elsőfokú Ítélettel, valamint eljárással együtt, -— az 1890. évi I. t.-cz. 143. §-ára állapított részében a kereskedelemügyi miniszter ur elhatározásához képest — törvényes alap hiányában megsemmisíttetik. Vádlottnak első sorban fent emiitett mulasztása az 1879. évi XL. t.-cz. 78. §-a alapján való eljárásra nem alkalmas, mert ezen törvényszakasz a nyilvános ünnepélyek, népünnepek, körmenetek, vagy más csoportosulások alkalmával a szerencsétlenségek kikerülése és általában a közrend fen tartása czéljából tett hatósági intézkedések megszegéséről rendelkezik; vádlott azon cselekménye azonban, hogy a neki kijelölt helyet elfoglalni vonakodott s más megvásárolt helyén ütötte fel sátrát, magában véve csakis a vásári sorrend megbontását mutatja, de közrend elleni kihágást nem képez s igy csakis szabályrendelet alapján lenne mint külön kihágás büntethető; de ily szabályrendeleti rendelkezés fenn nem áll, a vásár pedig ily csoportosulásnak nem tekinthető. Azon vád miatt, hogy nevezett a vásártéren nem a számára kijelölt helyet foglalta el, hanem az egyik helybeli szabómester álláshelyét 20 K.-ért megvette s ott ütötte fel sátrát, a hol helybeliek árusítottak s a vidékiek által fizetendő helypénzek helyett is az elfoglalt álláshely szerint csak a helybelieket megillető hely pénzt fizette le, az 1890. évi I. t.-cz. 143. §-ának alkalmazása helyt nem foghat. A most emiitett