Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 46 — csolatban a feljelentés tartalmából kitetszetvén, egy más, nevezetesen a kbtkv. 52. §-ába ütköző, vallás elleni kihágás jelenségei mutatkoznak s az a kérdés: vájjon a feljelentés tárgyát képező munkálkodások az utóbb emiitett kihágásnak összes tényálladéki elemeit kimeritik-e s különösen vájjon azok valamely egyházi szertartás zavarására alkalmasak voltak-e, vagy nem, csak a tárgyalás és bizonyító eljárás alapján oldható meg, ennek a kihágásnak elbírálására pedig az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának 4. pontja szerint a kir. járásbíróság van hivatva; végre minthogy a sz—i kir. törvényszék, mint felebbviteli bíróság, mint a sz—i járás főszolgabirája a feljelentést kifejezetten a hatáskör szempontjából intézte el, kimondván, hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik s ekként az ügy érdemében egyik hatóság sem határozott: annálfogva a kir. törvényszék ós a főszolgabíró közt az 1907. évi XLI. t.-cz. 7. §-ának 1. pontjában jelzett hatásköri összeütközés merülvén fel, azt e helyütt elbírálni és a fentebb kifejtett okok alapján az eljárást a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak kimondani kellett. 3. Közegészségügyekben. Szülésznői teendőknek képesítés nélkül fizetésért, jutalomért végzése nem a közegészségügyi törvény 50. §-ába, hanem a kbtv. 92. §-ába ütköző kihágást képez. Az ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi január hó 28-án hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A följelentés és az eljárás hiányossága s nevezetesen az, hogy a följelentésből és az eddigi eljárás adataiból nem tűnik ki, hogy panaszlott a szülésznői teendőket fizetésért vagy jutalomért végezte volna, nem szolgálhat okul az ügynek a hatáskörből való elutasítására, hanem csak annak képezheti indokát, hogy a följelentés kiegészíttessék, esetleg a fenforgó kérdés az érdemi tárgyaláson tisztáztassék. Minthogy a fentiek szerint nincs kizárva, hogy panaszlott fizetésért végezte a szülésznői teendőket, sőt valószínűsítve van ez a följelentés azon kifejezésével, hogy panaszlott «mint szülésznő kontárkodik'), a mi állandó foglalkozást jelent, minthogy továbbá abban az esetben a panaszlott cselekmény alkalmas a kih. btkv. 92. §-ának meghatározott'kihágás tényálladékának megállapítására, ennélfogva a határkör kérdésében az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának 4. pontja és 19. §-ának 1. pontja alapján a fenti értelemben kellett dönteni. Ha a szülésnél segédkező bába a köteles 24 óra eltelte után jelenti be a szü» lést: anyakönyvi kihágást követ el. Az ily ügy elbirálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság 1908. évi 20. sz. alatt hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Mert terhelt mulasztásában a m. kir. belügyminiszter 1902. évi 95,000. sz. körrendeletével az okleveles bábák számára kiadott «Rendelet és utasítás» 7. §-a (R. T. 922. lap) negyedik bekezdésében megszabott bejelentését kötelezettség