Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— i5 — megállapításánál alapul szolgálhatna. Ebből azután önként következik az is, hogy a 62,693/885. sz. rendelet, a melynek kibocsátására, a mint fentebb említtetett, nem a kbtk. 36. §., hanem az idegen jelvényeknek nemzetiségi üzelmekre és izgatásokra való felhasználása adott alkalmat, e tekintetben egy különleges, a kbtk. 1. §. második és utolsó bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapuló rendőri tilalmat, vagyis egy teljesen önálló kihágási esetet létesitett, a minek nyilvánvaló bizonyítéka az is, hogy a rendelet e kihágás elkövetőire egy szabatosan meghatározott és a kbtk. 36. §-ában megállapítottal mindenben nem is megegyező büntetési tételt határoz meg. A román nemzeti szinü jelvény nyilvános viselésében tehát ez idő szerint nem találhatók fel a kbtk. 36. §-ában meghatározott állam elleni kihágás ismérvei, hanem ebben az esetben az 1885. évi 62,693. sz. belügyminiszteri rendelettel alkotott kihágás tényálladék elemei forognak fenn. Minthogy pedig az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 19. §. 4. pontja szerint a miniszteri rendeletben megállapított kihágások, a mennyiben kifejezetten a kir. járásbíróság hatásköréhez utasítva nincsenek, a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak; minthogy az 1885. évi 62,693. sz. belügyminiszteri rendelettel alkotott kihágást az előbb emiitett törvény 18. §-a nem utalja a kir. járásbíróság hatáskörébe : annálfogva ki kellett mondani, hogy ezen ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. Ha a földmives vasárnap nem fuvarozásként, hanem saját házi szükségletére szénát hord: vasárnapi munkaszünet elleni kihágást nem követ el. A mennyiben ily esetben vallás elleni kihágás forogna fenn, annak elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság 1908. évi 87. sz. határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes birőság hatáskörébe tartozik. A földmives embernek saját használatára történt szónaszállitása ipari munkának nem tekinthető. Panaszlottnak az a cselekménye, hogy mint a főszolgabíró határozatából kitetszik, földmives ember, nem fuvarozásként, hanem saját használatára szénát szállított haza, ipari munkának nem tekinthető és igy cselekménye a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 6. §-ban meghatározott, a közigazgatási hatóság elé utalt kihágásnak ismérveit fel nem nem tünteti; következósképen annak elbírálására, hogy panaszlott elkövette-e a kbtk. 52. §-ában meghatározott s az 1879. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának IV. pontja szerint a rendes bíróságok hatáskörébe tartozó vallás elleni kihágást, a rendes bíróság hatáskörét kellett megállapítani. Ha a Szent-István király napján végzett munka nem tekinthető ipari munkának : akkor az ilyen munka miatt inditott ügy nem a közigazgatási, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság 1908. évi 89. sz. határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A terheltek Szent-István király napján végzett munka nem tekinthető ipari munkának, melynek szünetelése az 1891. évi XIII. t.-cz. 1. §-ában el van rendelve s ehhez képest a terheltek cselekménye az ugyanazon törvény 6. §-ában meghatározott, e törvény 7. §-a szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalt kihágások közé nem tartozik; továbbá minthogy ezzel kap-