Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

_ u elkövetőire a kbtkv. 16. §-ában foglalt korlátozás szem előtt tartásával egy szabatosan meghatározott és a kbtkv. 36. §-ában megállapítottal mindenben meg sem egyező büntetési tételt állapit meg. A román nemzeti szinü jelvény nyilvános viselése tehát ez időszerint nem meriti ki a kbtkv. 36. §-ába ütköző állam elleni kihágás ismérveit, hanem az 1885. évi 62,693. sz. belügyminiszteri rendelettel alkotott kihágás tényálladéki elemeit tünteti fel. És minthogy a miniszteri rendelettel megállapított kihágások, a mennyiben kifejezetten a kir. járásbíróságok hatásköréhez utasítva nincsenek, az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 19. §. 4. pontja szerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartoznak; továbbá, minthogy az 1885. évi 62,693. sz. belügyminiszteri rendelettel alkotott kihágás a kir. járásbíróság hatáskörébe utalva nem lett: annálfogva ebben az ügyben felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett eldönteni. Ha az idegen nemzeti jelvények nem nemzetiségi üzelmek és izgatások czéljából viseltetnek: akkor az ily cselekmények a m kir. belügyminiszter 1885. évi 62.693. sz. rendeletébe ütköző kihágást képeznek. Elbírálásuk nem a kir. biróság, hanem a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartoznak. A hatásköri biróság 1908. évi 76. sz. alatt hozott határozata: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Mert a feljelentés tárgya a kbtk. 36. §-ába ütköző kihágás, a melynek elbírálására a közigazgatási hatóság a 26,559/874. és 62,693/885 számú körrendeletek szerint sem tekinthető illetékesnek. Az 1879. évi XL. t.-czikknek az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 18. §. 4. pontja és 19. §-a szerint a kir. járásbíróságok hatásköréhez tartozó 36. §-a oly zászló, czimer, vagy jelvény kitűzését, nyilvános használatát, árulását, vagy másként való terjesztését nyilvánítja állam elleni kihágásnak, a melynek kitűzése, vagy használata, azon okból, mert azok az állami és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet által tiltva van. E szakasz alkalmazásának előfeltétele tehát, hogy bizonyos zászló, czimer, vagy jelvény használata miniszteri rendelettel azon okból legyen eltiltva, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzat jelzéséül szolgálnak. Olyan tartalmú rendelet azonban, a melylyel a román nemzeti jelvény kitűzése, vagy használata az előbb emiitett okból tiltva volna, ez ideig kibocsátva nem lett. Igaz, hogy az 1874. évi június hó 7-én 26,559. sz. alatt kiadott belügyminiszteri rendelet nyilvános helyeken és összejöveteleknél «minden» idegen czimer, zászló, vagy más ilynemű jelvény használatát eltiltotta. Ámde a «minden» idegen czimer, zászló és jelvény használatára vonatkozó ez az általános tilalom már általános jellegénél fogva sem azonositható a kbtk. 36. §-ában emiitett különleges, tehát ilyen megjelölést is feltételező azzal a tilalommal, a melynek azon kell alapulnia, hogy valamely zászló, czimer, vagy jelvény az állam és törvényes intézményei ellen való ellenséges irányzat jelzéséül szolgál. Ennek az álláspontnak a helyessége különösen kitűnik már a kbtk. életbeléptetése után 1885. évi november hó 24-én 62,963. sz. alatt kibocsátott belügyminiszteri körrendelet tartalmából, mely utóbbi az első belügyminiszteri rendeletben létesített tilalmat megelőzés okából, nevezetesen azért tartja fenn, mert az idegen jelvények használata «nemzetiségi üzelmek és izgatásokra» használtatnak fel, de e mellett azután a rendelet egyáltalán nem jelöl meg és nem tartalmaz olyan különleges tilalmat, a melynek áthágása a kbtk. 36. §-ában meghatározott állam elleni kihágás tónyálladékának