Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— i3 — bűncselekményre, nevezetesen: egyrészt a kbtk. 51. §-ában meghatározott, valláselleni kihágásra, másrészt a kbtk. 84. §-ába ütköző, közrend elleni kihágásra vonatkozik Az első helyen emiitett kihágás elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-a IV. pontjának és ugyané törvény 19. §-ának egybe­vetéséből kifolyóan a kir. járásbiróság elé, a második helyen megjelölt kihá­gás elbirálása pedig a most idézett törvény 19. §-ának 1. pontja értelmében a közigazgatósági hatóság elé van utalva. Minthogy e szerint a feljelentés tárgyát képező kihágások egyike a kir. járásbirósághoz tartozik, kétségtelen, hogy ez mint szélesebb hatáskörű hatóság nemcsak ebben a kihágásban, hanem a bp. 22. §-ának rendelkezéséhez képest a különben a kisebb hatás­körű közigazgatási hatósághoz utalt másik kihágásban is a bűncselekmények összefüggésénél fogva eljárni hivatva van. Ezen indokokból a hatásköri biróság a jelen ügyben való eljárásra a rendes biróság hatáskörét állapí­totta meg. A román nemzeti szinü jelvény nyilvános viselése, ha az nem az állam és tör­vényes intézménye iránti ellenséges irányzat jelzéséül történik, nem a kbtk. 36. §-ába ütköző kihágást képez, hanem a belügyminiszter 1885. évi 62,693 sz. rendeletével alko­tott kihágás ismérveit tünteti fel. Elbirálása nem a kir. biróság, hanem a közigazga­tási hatóság hatáskörébe tartozik. A hatásköri biróság 1908. évi 66. sz határozata: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozk. Az 1879. évi XL. t.-czikknek az 1897. évi XXXIV. t.-czikk 14. §. 4. pontja és 19. §-a szerint a kir. járásbiróságok hatáskörébe utalt 36. §-ában meghatározott állam elleni kihágás tényálladékát oly zászló, czimer vagy jelvény kitűzése, nyilvános használata, árulása vagy másként való terjesztése állapítja meg, a melynek kitűzése vagy használata azon okból, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgál­nak, miniszteri rendelet által tiltva van. Oly tartalmú miniszteri rendelet azonban, a melylyel a román nemzeti jelvény kitűzése vagy használata az emiitett okból tiltva volna, ez ideig kibocsátva nem lett. Igaz, hogy az 1874. évi 26,559. számú belügyminiszteri rendelet nyilvános helyen és összejövete­leknél «minden» idegen czimer, zászló vagy más ilynemű jelvény használa­tát eltiltotta. Ámde ez a tilalom, már általános jellegénél fogva sem azono­sítható a kbtkv. 36. §-ában emiitett azzal a különös tilalommal, a melynek kifejezetten azon kell alapulnia, hogy a tilalommal sújtott zászló, czimer vagy jelvény az állam ós törvényes intézményei iránt ellenséges irányzat jelzéséül szolgálhat. Ennek az álláspontnak helyességét a legvilágosabban bizonyítja 1885. évi november hó 24-én, tehát már a kbtkv. életbeléptetése után kibo­csátott 62,693. sz. belügyminiszteri rendelet, a mely a fentebb emiitett számú rendeletben foglalt általános tilalmat fentartja ugyan és megújítja, de nem azért, mert «minden» idegen czimer, zászló vagy más ilynemű jelvény az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzat jelzéséül szolgál, hanem megelőzés okából, nevezetesen azért, mert az idegen jelvények nem­zetiségi üzemiekre és izgatásokra használtatnak fel. Ebből pedig önként követ­kezik, hogy az 52,693/885. sz. rendelet, a melynek kibocsátására az idegen jelvényeknek nemzetiségi üzelmekre és izgatásokra felhasználása szolgáltatott okot, e tekintetben egy különleges, a kbtkv. 1. §. második és utolsó bekez­désében foglalt felhatalmazáson alapuló rendőri tilalmat, vagyis egy teljesen önálló kihágást létesített, a mi kitűnik abból is, hogy a rendelet a kihágás

Next

/
Thumbnails
Contents