Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 472 — azon okból tagadta meg, hogy a feljelentett cselekmény az 1878. évi V. t-cz. 249. §-ába ütköző közszemérem elleni vétség ismérveit látszik feltüntetni. Ezen tényállás alapján az eljárást a kir. bíróság hatáskörébe kellett utalni, mert mig egyrészről a feljelentett cselekmény nem állapitja meg a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó valamely kihágásnak tényálladékát, addig másrészről a feljelentett cselekménynek szeméremsértő volta kétségtelen lévén, a btk. 249. §-ába ütköző s az 1897. évi XXXV. t.-cz. 17. § ának 5. pontja értelmében a kir. járásbiróságok hatáskörébe ufalt szemérem elleni vétségnek egyik főismérve fenforog. Az a körülmény, hogy a biróság a feljelentett cselekményben a fenti vétség többi ismérveit (az elkövetés nyilvánosságát és a közbotránykozást) is, vagyis a vétségnek egész tényálladékát esetleg fenforogni nem látja, minthogy ennek eldöntése éppen a biróság feladata, nem lehet akadálya annak, hogy az ügyet érdemileg az intézze el. Ha az utczán való vizelés által közbotrány is okoztatott, a btk. 249. §-ába ütköző szemérem elleni vétség tényálladéka forog fenn. Az ügy elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1906. évi január hó 4-én hozott határozata: A m. kir. minisztérium R. Joszim ellen utczán való vizelés miatt tett feljelentés tárgyában a z—i járás főszolgabirája és a z—i járásbíróság között felmerült hatásköri összeütközési esetet megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: R. Joszim az elöljáróság feljelentése szerint azzal van terhelve, hogy 1904. évi október 9-én d. e. 11 órakor a községház bejáró kapuja oszlopánál vizelt, s midőn a községi rendőr figyelmeztette, hogy menjen máshová, nagy lármával kijelentette, hogy neki a rendőr nem parancsol. A z—i járás főszolgabirája a feljelentést a btk. 249. §-ára való hivatkozással a z—i kir. járásbírósághoz tette át, a kir. járásbiróság azonban végzésével a feljelentést további eljárás végett azzal küldte vissza a főszolgabíróhoz, hogy a panasz tárgyát szemérem elleni kihágás képezi. A főszolgabíró határozatával a feljelentést hatáskör hiánya miatt visszautasította, mert az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-ának 5. pontja a btkv. 249. §-ába ütköző vétség elbírálását a kir. biróság hatáskörébe utalja, a szóban forgó cselekmény pedig a hivatkozott vétség tényálladékának ismérveit tünteti fel. Ezen tényállás alapján az eljárást a kir. biróság hatáskörébe kellett utalni, mert a feljelentés tartalmából azt lehet következtetni, hogy a panaszbeli cselekmény által közbotrány is okoztatott, a mennyiben pedig ez a körülmény az eljárás során megállapítást nyer, ugy a cselekmény alkalmas lehet a btkv. 249. §-ában meghatározott vétség tényálladékának megállapítására, a mely vétségnek az elbírálása az 1897. évi XXXIV. t.-cz. 18. §-a I. 5. pontja által a kir. biróság hatáskörébe van utalva. Ha a tulajdonos állatát más állatra vonatkozó marhalevéllel adja el, ez által a btk. 400. §-ába ütköző vétséget követi el. Ha a marhalevél szövegébe változtatást tesz: közokirathamisitásért vonható felelősségre. A m. kir. Curia 1908. évi 1057. sz. határozata: Vádlott a 224. jkvi marhalevél tartalmát akkép változtatta meg, hogy az állatok leírására szánt rovatban az 1905. évszámot 1900. számra kiigazi-