Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 473 — totta és a borjú szót kiVakarta. Ehhez képest, tekintve, hogy vádlott a 224. jkvi sz. marhalevelet, mint közokiratot tartalmának megváltoztatása által meghamisította: ez a cselekmény a Btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitás összes alkotó elemeit kimeríti. Továbbá vádlott saját szürke tehenét nem egy erre vonatkozó, hanem a 439. jkvi sz. marhalevéllel, mely fekete tehénről szól, adta el. Vádlott szürke tehenének eladása és a vevő nevére átiratása a más tehénre vonatkozó 439. jkvi sz. marhalevél alapján történt s ekként vádlott a marhalevélnek az eladásnál való felhasználása és átadása által közreműködött arra, hogy ezen marhalevél alapján a törzskönyvbe mint nyilvánkönyvbe és a marhalevélre vezetett hatósági bizonylatba mint közokiratba a vevő jogai lényegére nézve valótlan tények vezettessenek be: annálfogva vádlottnak ez a vádbeli cselekménye a Btk. 400. §-ának 1. bekezdése alá eső közokirathamisitás vétségének tényálladékát állapitj a meg. A ki a szálloda szobájában kifüggesztett hatósági megerősítéssel ellátott árjegyzéken önhatalmúlag változtatást tesz, közokirathamisitást követ el. A m. kir. Curia 1907. évi 2154. sz. határozata: Ugyállás. Sz. Márton 1907. évi deczember havában, abból a czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, a tulajdonát képező szálloda három vendégszobájában kifüggesztett s rendőrkapitányság láttamozásával ellátott 3 drb. szobaárjegyzéket megváltoztatta az által, hogy az egy ágyas szoba árát 1 K 20 fillérről 2 K 20 fillérre ós azon felül az egyik szobaárjegyzéken a két ágyas szoba árát 2 K-ról 3 K-ra javitotta. Ezért a szegedi kir. törvényszék vádlottat a btk. 392. és 399. §-ai alapján 6 hónapi börtönbüntetésre mint fő és 3 évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlásának 3 évig felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre Ítélte. A szegedi kir. itéló tábla vádlott cselekményét csupán a btk. 391. §-ában meghatározott közokirathamisitásnak minősiti, mely cselekmény vádlott jogtalan vagyoni haszonszerzés czélzata nélkül követte el, minélfogva vádlottat 14 napi fogházbüntetésre itéli s cselekményét vétséggé minősiti. A kir. Curia fenti sz. határozatával a kir. tábla Ítéletét helybenhagj^ta, mert a cselekmény a btk. 391. §-a alá eső hamisitás összes ismérveit felöleli s ennélfogva közokirathamisitás vétsége volt megállapitandó. Naptárakat hetipiaczokon és vásárokon csak az alispán, illetve polgármester engedélye alapján lehet árusítani még azoknak is, a kik üzletökben iparigazolványuk alapján jogosan árusítanak naptárakat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1906. évi 44,187. sz. határozata: A naptáraknak hetivásárokon való árusitása tárgyábani felterjesztésére éntesitem a kamarát, — miszerint azon kérelmét, — hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően azok, a kik iparigazolványuk alapján üzletükben jogosan árusitanak naptárakat, ezt a hetipiaczokon és vásárokon is tehessék anélkül, hogy arra polgármesteri vagy alispáni engedélyt kelljen kérniök — a m. kir. belügyminister úrral egyetértőleg teljesithetőnek nem találtam. Az 1848. évi XVIII. t.-cz. 45. §. alapján kibocsátott 1867. évi 1731. és az 1897. évi 1608/eln. sz. m. kir. belügyministeri rendeletek értelmében ugyanis a sajtótermékeknek utczán vagv házalás utján való elárusitása, mely alá a piaczon