Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 22 — hajtandók be, az ipartörvóny azonban az V. fejezetben szabályozott ipartársulatok hátralékos tagsági" dijainak behajtására nézve semmiféle különös rendelkezést nem tartalmaz. Ebből önként folyik, hogy az ipartársulatok az ipartörvény 138. §-ában foglalt s csakis az ipartestületek részére biztosított kivételes kedvezményre igényt nem tarthatnak, hanem hasonlóan az általános egyesületi jogszabályok alapján létesült egyesületekhez, hátralékos tagsági dijaikat csakis a rendes bíróság előtt érvényesíthetik. Minthogy pedig ugy a k—i kir. járásbíróság, mint K—t város rendőrkapitánya megállapította, a mely körülmény különben az alapszabályoknak vonatkozó intézkedéséből is kitűnik, hogy a felperesként szereplő «k—i építőiparosok szövetsége» nem ipartestület, hanem ipartársulat: a Sz. Albert ellen érvényesített tagdíjkövetelésének megbirálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A szomszédjogon beltelek határvonalán elkorhadt kerítés helyreállítása iránt indított ügy elbírálása, ha azt nem közrendőri érdek követeli: nem közigazgatási, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság 1908. évi 84. sz. határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A szomszédos beltelkeknek kerítéssel való elhatárolása közrendészeti szempontokból is szükséges lehet ugyan, a mikor az elhatárolás iránt a rendőri hatóság hivatalból intézkedik; kétségtelen azonban, hogy ahhoz a tulajdonosoknak a szomszédjogból folyó magánjogi érdekei is fűződnek, a melyeknek érvényesítésétől nem zárhatók el akkor sem, ha mint ez a fenti tényállásból kitetszően a jelen esetben is történt, a rendőri hatóság közrendészeti érdekből a hivatalos beavatkozását szükségesnek nem. találta. Minthogy pedig, ha a tulajdonosok egyike szomszédját a telkeik elhatárolására szolgáló kerítés felállítására kéri kötelezni, a szomszédjogból merített magánjogi igényt érvényesít — arra való tekintettel, hogy nincs törvény, a mely ilyen igény elbírálását a közigazgatási hatóság elé utalná — érvényesül azon általános szabály, mely szerint a magánjogi igények elbírálása a rendes bíróságok elé tartozik. Mindezeknél fogva a felperes által, ugyancsak kerítés felállítása, tehát a szomszédjogból merített magánjogi igény érvényesítése iránt indított jelen kereset elbírálására a rendes bíróság hatáskörét kellett megállapítani. Ha a gazdasági munka teljesítésére kötött szerződés nem foglaltatott írásba, az 1898. évi II. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelőleg, akkor a szerződés teljesítésére irányuló ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri bíróság 1909. évi 12. sz. határozata: Ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A hatáskör kérdésének eldöntése szempontjából irányadó kereseti és panaszbeli tónyelőadás szerint G. Pál — T. József irányában érvényesíteni kívánt követelését abból származtatja, hogy utóbb nevezett cséplőgéphez őt egy havi tartamra etetőnek fogadta fel. Minthogy a felek között a kérdéses jogviszonyt illetően létrejött megállapodás csupán szóval, még pedig tanuk alkalmazása nélkül létesült, vagyis az ily természetű szerződések megkötése az 1899. évi XLII. t.-cz. 7. §-a által előirt azok az alakiságok, a melyek szerint a cséplővállalkozó és a cséplőgéphez általa felfogadott gazdasági munkások között