Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 104 — alispáni utalványrendelettel együtt, mely szerint panaszlónak 700 K fizetése és 180 K lakáspénze 1908 február hó l-től kezdve beszüntettetett s részére 360 K évi bér folyósittatott, hatályon kivül helyezi. Indokok: Az iratokból az a tényállás tűnik ki, hogy az 1908. év elején az alispáni állásban történt személyváltozás után a jelenlegi alispán, — előbb főjegyző — saját főjegyzői tiszti csatlósát maga mellett megtartotta, panaszlót pedig, a ki az előbbi alispán mellett volt tiszti csatlós, a főjegyző fogadta maga mellé szolgálattételre. Ennek további következményeképen az alispán 1908 január hó 31-én 958. sz. alatt kelt utalványrendeletével panaszlónak 700 K fizetését és 180 K lakáspénzét, melyet mint alispáni tiszti csatlós húzott, február l-től kezdve beszüntette és neki, mint főjegyzői tiszti csatlósnak 360 K évi bért folyósitott. A törvényhatóság az alispán ezen intézkedését helybenhagyta s ezt azzal indokolta, hogy a tiszti csatlósok nem a vármegye szolgái, hanem az illető tisztviselőnek, a ki őket felfogadja és elbocsátja, cselédei ós a tisztviselő személyében beálló változás esetetén az utód hivatali elődének tiszti csatlósát megtartani nem köteles. A törvényhatóságnak ez az álláspontja törvényes alapon nem indokolható. Ugyanis T. vármegye szervezeti szabályrendeletének 5. §-a, a központi szolgaszemélyzet létszámába sorolja fel a főispán, az alispán és a főjegyző szolgálatára rendelt 3 csatlóst. A törvényhatósági szabályrendelettel rendszeresitett állásokon alkalmazott tiszti csatlósok pedig, habár egyes tisztviselők szolgálatára rendelvék, nem magánszolgák, nem cselédek, hanem vármegyei alkalmazottak, a kiket mint a rendszeresitett szolgaszemélyzet tagjait az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §. p) pontja értelmében nem az illető tisztviselő, hanem az alispán van jogositva felfogadni és elbocsátani, s akikről az idézett törvényszakasz akként rendelkezik, hogy ha hiven teljesitik kötelességeiket, életfogytiglan alkalmaztatnak. Panaszló, mint alispáni tiszti csatlós évi 700 K fizetést és 180 K lakáspénzt húzott. Ezen szabályszerű törzsfizetésóhez és a polgári lakáspénz osztályzatának megfelelő lakáspénzhez pedig mint vármegyei alkalmazottnak oly szerzett joga van, melyet csak büntető Ítélet, vagy annak következtében veszthet el, ha állásából az illetékes hatóság által szabályszerűen elbocsáttatik. Panaszló azonban nem bocsáttatott el, hanem egyik tiszti csatlósi állásról a másikra helyeztetett és mint főjegyzői tiszti csatlós is a vármegyei rendszeresitett szolgaszemélyzet tagja maradt. Panaszló szabályszerű illetményének megcsonkítása tehát jogosan nem indokolható s ezért az annak beszüntetése és a 360 K bér folyósítására vonatkozó hatósági intézkedéseket hatályon kivül kellett helyezni. A törvényhatóság közgyűlésén az 1886. évi XXI, t.-cz- 49. §-ának rendelkezése szerint az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazatok egyenlősége esetén az ö szavazata dönt, midőn tehát — az alispáni és polgármesteri állás kivételével — a pályázók egyenlő szavazatot nyernek : akkor az elnöknek az egyforma szavazatot nyertek között dönteni kötelessége. Ha az elnök ezen törvény által megszabott kötelességének nem tesz eleget, hanem uj választást rendel el: akkor ezen eljárás mint törvénybe ütköző semmis. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 6440. sz. határozata: A közigazgatási biróság Pancsova város törvényhatósági bizottságának a városi tiszti főügyész megválasztása ügyében 1908. évi 85. sz. alatt hozott határozata ellen beadott panaszt, az 1896. évi XXVI. t.-cz. 40. §-a alapján tárgyalás alá vevón, következőleg itát: A m. kir. közigazgatási biróság a