Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 105 — panasznak helyt ad, a választási eljárást a második szavazástól kezdve megsemmisiti s elrendeli, hogy a főispán, mint a közgyűlés elnöke az első szavazásnál legtöbb s egyenlő szavazatot nyert K. Mór és dr. M. Pál között a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlésén döntsön. Indokok: Az 1886. évi XXI. t.-cz. 49. §-ának rendelkezése szerint a törvényhatóság közgyűlésén az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazategyenlőség esetében az ő szava dönt. Ennélfogva a jelen esetben, midőn a tiszti főügyész állásra jelöltek közül K. Mór 28, dr. M. Pál 28 és dr. R. Vilmos 3 szavazatot nyertek, tekintettel arra, hogy a törvény 85. §-a törvényhatóságokban csak az alispán és polgármester választásánál kívánja meg a szavazatok általános többségét, a főispánnak, mint a közgyűlés elnökének, a törvény 49. §-ában előirt feladatában állott volna, hogy a legtöbb s egyenlő szavazatot nyert két jelölt között döntsön. Miután pedig a főispán nem döntött, hanem a jelöltekre ujabb szavazást rendelt, a törvény 49. §-a rendelkezése ellenére elrendelt második szavazás eredménye, mely szerint dr. M. Pál 32, K. Mór 29 és dr. R. Vilmos 2 szavazatot nyertek, érvényre nem emelhető, hanem a szabályszerűen elrendelt és foganatosított első szavazás eredményének fentartásával, az azt követő szabályellenes eljárás megsemmisitendő és a főispán, mint a közgyűlés elnöke, a törvény 49. §-ában előirt eljárás teljesítésére volt utasitandó. Törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen nem csupán az illető választókerület lakosai élhetnek felebbviteli joggal, hanem ez a jog a törvényhatóság minden lakosát és birtokosát megilleti. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 6441. sz. határozata: A- m. kir. közigazgatási biróság Cs. József és társai a—i lakosoknak, a 1—i választó-kerületben ifj. M. Józsefnek törvényhatósági bizottsági taggá történt választása ügyében B. vármegye állandó biráló választmánya által 1908. évi 1. sz. alatt hozott határozat ellen beadott panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 41. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg végzeit: A m. kir. közig, biróság a panasszal megtámadott határozatot megsemmisiti, panaszlóknak felebbviteli jogát a jelen törvényhatósági bizottsági tagválasztás tekintetében megállapítja és az állandó biráló választmányt az igazoló választmány 3/908. sz. határozatának panaszlók felebbezése alapján való fölülvizsgálására utasítja. Indokok: Az igazoló választmány 2. sz. a. hozott határozatával ifj. M. Józsefnek a 1—i választó-kerületben törvényhatósági bizottsági taggá történt megválasztását Cs. József és társai felszólalására megsemmisitette. A biráló választmány ezt a határozatot ifj. M. József felebbezése következtében megsemmisitette és a választást igazolta azon az alapon, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen csak az illető választókerület lakosai jogosultak felebbvitellel élni: minélfogva Cs. József és társainak, mint nem 1—i választó-kerületbeli lakosoknak felszólalását az igazoló választmánynak visszautasítani és ifj. M. József megválasztását igazolni kellett volna. Cs. József és társai a biráló választmánynak ezt a határozatát támadják meg panaszukkal. Az 1886. évi XXI. t.-cz. 42. §-a nem foglalt magában rendelkezést arra nézve, hogy a törvényhatósági bizottsági tagválasztás ellen kinek áll jogában jogorvoslattal élni. A törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál tehát '<\ felebbvitel általános jogelvei szerint a felebbviteli jog általában az érdekelteket illeti meg és pedig a jelen esetben, miután az idézett törvény a felebbvitel jogát nem szoritja az érdekelteknek