Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— u — lehetett, mert panaszosok nem is állítják, hogy ebből bárminemű jogsérelem keletkezett volna. A közgyűlésről felvett jegyzőkönyvből megállapittatott, hogy a szavazatszedő küldöttségek tagjaiul bizottsági tagok küldettek ki, B. Sándor közigazgatási gyakornok és B. Endre vármegyei irnok pedig, a hivatalos felvilágositó jelentés szerint, az alispáni és másodosztályú szolgabírói tisztségekre történt szavazásnál csupán segédkeztek és a szavazók névjegyzékének másodpéldányát vezették. Miután ezek szerint, az imént megnevezett vármegyei alkalmazottak, mint nem bizottsági tagok, a bizottsági tagokat megillető ténykedést nem teljesítettek és csakis Írnoki teendőt végeztek, az erre alapított kifogás is alaptalannak találtatott. Az a panaszolt körülmény sem szolgálhat indokul a választás megsemmisítésére, hogy a megválasztott alispán nem tette le nyomban a hivatalos esküt, hanem annak letétele a legközelebbi közgyűlésre halasztatott, mert ez az intézkedés a törvény tilalmába nem ütközik és mint a választás tényét követő különleges intézkedés annak törvényességét különben sem szüntetné meg. Az a további körülmény, hogy a megválasztott alispán az addig viselt királyi ügyészi hivataláról le nem mondott, szintén oly körülmény, mely a választás érvényét nem érinti és csakis utóbb szolgálhat alapul megfelelő intézkedésre. A választást megelőzően, valamint a választás tartama alatt a választó közönség állítólagos jogellenes befolyásolására alapított sérelem a jelen választási ügy megítélésénél figyelembe vehető nem volt, mert a meg nem engedett jogellenes befolyásolásra vonatkozó állításukat a választás megsemmisítéséhez vagy a bizonyításnak eredményre vezető elrendeléséhez szükséges adatokkal kellőképen nem támogatták. A tisztujitószék tartamára helyettesitett ügyész és jegyző működésük előtt esküt nem tartoznak tenni. A m. kir. közigazgatási bíróság 1908. évi 549. sz. határozata: A közigazgatási bíróság Cs. Józsefnek a Z. vármegyei 1907. évi deczember 16-án tartott általános tisztújítás eredményének megsemmisítésére irányuló panaszt az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok: Panaszló a választási eljárás törvényességét megsértve látja azzal, hogy a főispán által az 1886. évi XXI. t.-cz. 82. §-a értelmében a tisztujitószék tartamára helyettesitett ügyész és jegyző működésük megkezdése előtt esküt nem tettek. Az idézett törvény 86. §-a szerint hivatalos esküt a tisztviselők tesznek. A törvény ezen rendelkezése értelmében a hivatalos eskü letétele csak a közszolgálati kötelékbe tartozó rendes és tiszteletbeli tisztviselőktől kívántatik meg. Ekképen alkalmazta a törvényt az állandó gyakorlat is; arról azonban, hogy egyes hivatalos teendők teljesítésével megbízott bizottsági tagok működésének érvényességéhez a 86. §-ban előirt tiszti eskü letétele szükséges lenne, a törvény nem rendelkezik. A panaszló által felhozott érvénytelenségi ok tehát az eljárás törvényességét nem érinti és a tisztújítás eredményének megsemmisítésére nem nyújt törvényes alapot. Az a panasz pedig, hogy a választás alá eső tisztviselők a tisztújításon szavaztak, szintén alaptalan, mert miként ez a bíróságnak, éppen a Z. vármegyei tisztújításra vonatkozó 73/908. sz. Ítélete indokaiban is kifejtve van, a törvény 83. §-a szerint a tisztújításon a még működő tisztviselők szavazatjoggal birnak; a választás alá eső tisztviselők megbízatása pedig 1907. év végéig tartott, addig tehát tényleg működő tisztviselők voltak.