Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. új folyam III. kötet (Budapest, 1910)

— 95 Az 1886. évi XXI. t.-cz. 79. §-a alapján a választásra jogosult törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek ugyanezen törvény 79. §-a szerint a főispán által a névszerinti szavazás foganatositására kinevezendő szavazatszedő küldöttség a választásnak oly lényeges szerve, hogy az annak mellőzésével megejtett szavazás — semmis. A m. kir. közigazgatási biróság 1908. évi 603. sz. határozata : A közigazgatási biróság dr. H. Ernő oklándi lakosnak 1907. évi deczember 12-én Udvarhely vármegyében megtartott alispán választás tárgyában a vármegye törvényhatósági bizottsága által 1907. évi 1066. sz. alatt hozott határozat elleni panaszát az 1896. évi XXVI. t.-cz. 42. §-a alapján tárgyalás alá vévén, következőleg ítélt: A m. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad. Udvarhely vármegye törvényhatósági bizottságának panaszlott határozatát hatályon kivül helyezi, s az 1907. évi deczember hó 12-én Udvarhely vármegyében megtartott alispáni választást megsemmisiti. Indokok: Az 1886. évi fXXI. t.-cz. 84. szakasza szerint, a midőn a választók akaratnyilvánítása, 20 bizottsági tag Írásban beadott kivánatára névszerinti szavazással állapítandó meg, a névszerinti szavazás a tisztújító közgyűlésen elnöklő főispán által kinevezett egy vagy több küldöttség előtt, a szavazók nevének és szavazatának följegyzésével megy végbe. A főispán által kinevezett küldöttség, esetleg küldöttségek ezek szerint az 1886. évi XXL t.-cz. 79. szakasza alapján a választásra jogosult törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek az ezen teljesítendő névszerinti szavazás foganatositására rendelt oly külön szervét képezik, mely a vármegyei törvényhatóságoknál állandóan követett, s a biróság által is helyesnek és törvényszerűnek talált gyakorlat szerint az 1886. évi XXI. t.-cz. 84. szakaszában megjelölt saját hatáskörében jár el. Következőleg a most hivatkozott törvényszakasz alapján eljáró küldöttség a jelentkező választók szavazatát elfogadja, jegyzékbe veszi, a szavazásra jogosítottaknak nem talált szavazókat elutasítja, a szavazási eljárást saját hatáskörében bezárja, s eljárásáról, s a beadott szavazatok arányáról jelentést tesz, s a tisztújító közgyűlés elnöke a szavazás bejelentett eredménye szerint általános vagy viszonylagos szótöbbséget nyert pályázót megválasztott tisztviselőnek kijelenti. A tárgyiratok kapcsán fölterjesztett tisztújítási jegyzőkönyv szerint azonban a vármegyei alispán választása alkalmával, amidőn a vármegye főispánja 20 törvényhatósági biz. tag Írásban beadott kivánatára a névszerinti szavazást elrendelte, az idézett 84. törvényszakasz határozott rendelkezésének meg nem felelt, szavazatszedő küldöttséget külön működő szervként ki nem nevezett, hanem a névszerinti szavazatok leadását rendelte foganatosittatni olyképen, hogy a névjegyzék fölolvasásával Hzabó Gábor, a szavazók neveinek két példányban való följegyzésével, dr. Majthényi Miklós, dr. Pálfy Jenő, Dőlni Róbert és időközben Ad ám Albert törvényhatósági bizottsági tagokat bízta meg, s ekként az alispáni szék betöltésére végrehajtott szavazás nem ugy történt, miként ezt az 1886. évi XXI. t.-cz. 84. §-a világosan ós határozottan rendeli. Minthogy a főispán föntebbi rendelkezésével a választási eljárás tárgyában előirt lényeges törvényes alakiságok sérttettek meg: s az ekként leadott szavazatok alapján az alispáni szék betöltésére szolgáló eljárás a törvényszerűség jellegét nélkülözi, s ezen eljárás alapján a vármegye tisztújító közgyűlése dr. Damokos Andor jelöltet megválasztott alispánnak ki nem mondhatta: ezen választási eljárás ellen a beadott panasznak helyt adni, a panaszlott törvényhatósági bizottsági határozatot hatályon kivül helyezni s magát a megtartott alispáni választást a biróságnak meg kellett semmisíteni.